Nicolae Batrannak, az Arad megyei rendőrség vezetőjének tájékoztatása szerint a 68 éves férfi Ausztriában dolgozott és havonta járt haza a magyar-román határ menti kisvárosba. Szemtanúk elmondták, hogy a férfi és a két nő az utcán veszekedett, majd a férfi fegyvert rántott és előbb volt élettársát, utána az őt védelmezni próbáló nővérét fejbe lőtte, végül magával is végzett.

A mentők még életben találták a férfit és volt élettársának nővérét, de mindketten olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy nem tudták megmenteni őket.

A rendőrfőnök azt feltételezi, hogy a büntetetlen előéletű férfi Ausztriából hozta a fegyvert.

Márciusban egy bukaresti fodrászatban nyitott tüzet egy férfi, aki válni akaró feleségét és annak egyik munkatársát megölte, a fodrászat több vendégét pedig megsebesítette.

mti

hírszerk.

A Pázmáneum polgári társulásnak alig valamivel később kézbesítették a vasút elutasító levelét, mint a révkomáromi Fontos vagy! civilszervezetnek, amely ugyanebben az ügyben fordult a szlovák államvasutakhoz, ám ők a révkomáromi vasúti pályaudvaron szerették volna kihelyeztetni a magyar feliratokat. Mindkét civilszervezet a kisebbségi nyelvhasználati törvény vonatkozó – a magyar feliratok elhelyezését lehetővé tevő – szabályozására hivatkozva fogalmazta meg kérését. Azonban a szlovák államvasutak által küldött válaszlevelek is ugyanazt az – elutasító – álláspontot tartalmazták.

Szlovák vasúthálózat. Örökölt vagyon.

A ZSR három pontban indokolta a civil aktivisták kérésének elutasítását. A vállalat levelében többek közt arra mutat rá, hogy a kért változtatáshoz nincs meg a jogköre. A válaszlevél szerint a vasúti törvény értelmében az állomásnév megváltoztatása a vasúti közlekedés regulációját ellátó hivatal (ÚRZD) hatáskörébe tartozik. Az indoklás második része arról szól, hogy ez a hivatal ugyan dönthet a megnevezés megváltoztatásáról, de az új név kizárólag szlovák nyelvű lehet. Az indoklás harmadik része arra utal, hogy Szlovákiában a vasúti megállók nevei nem azonosak az adott település nevével, ezért ez sem indokolja a változtatást.

A vasút válaszlevele kapcsán Karaffa Attila, a Pázmaneum polgári társulás ügyvezetője azt nyilatkozta: “a hivatali egymásra mutogatás, valamint az összehangolatlan és kellő alaposság nélkül előkészített törvények ismét annak a bizonyítékai, hogy a magyar érdekek másod- vagy harmadrendűek.” A társulás ennek ellenére továbbra is szorgalmazni fogja a felvidéki magyar közösség jogainak gyakorlati érvényesítését.

mti.

Az erdélyi magyar képviselők az új romániai kormánykoalíció kisebbség- és magyarellenes intézkedéssorozatára hívták fel az európai frakcióvezetők figyelmét, és arra kérték őket, emeljenek szót testvérpártjaiknál a romániai események miatt.

Az RMDSZ politikusai a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében, a romániai választási törvény módosításának elindítása, valamint az ország régióinak átalakítási szándéka miatt kérték Hannes Swoboda és Guy Verhofstadt közbenjárását.

Érvelésük szerint a két megszólított frakcióvezető felelősségét terheli, hogy lépjenek: testvérpártjaik koalíciója nem vonhat vissza megszerzett jogokat. A jogrend, a demokratikus értékek tiszteletben tartása elsődleges. Tarthatatlan a kettős mérce, az európai értékeket nem elég hangoztatni: az új koalíció pártjai nem foganatosíthatnak diszkriminációellenes, kisebbségi jogokat- és a parlamenti demokráciát sértő intézkedéseket – mutattak rá levelükben az RMDSZ EP-képviselői.

hirszerk.

Az Európa több mint húsz országából érkező 150 küldött előtt mondott üdvözlő beszédében Winkler Gyula kiemelte, hogy az európai kisebbségeknek szükségük van a FUEN-re, Európa legnagyobb és legbefolyásosabb kisebbségi ernyőszervezetére és egymás partnerségére, hogy kettős céljukat érvényesítsék. „Egyrészt bővítenünk kell az Európai Unióban és a tagállamokban, valamint az Európai Tanács országaiban a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználat, a közösségi autonómiaformák, az oktatás és a kultúra területén. Másrészt meg kell őrizniük a kivívott jogokat, ami állandó készenlétet jelent a kisebbségi közösségek és szervezetek számára. Romániában néhány napja megtapasztalhattuk, hogy az új kormánytöbbség első intézkedése egy megszerzett kisebbségi jog eltörlése volt” – utalt a képviselő a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, majd hozzátette: “1996 óta ez az első romániai kormány, amelynek programjában nincsen kisebbségi fejezet. Közben a készülő parlamenti választási tövény módosítása, a másfél milliós romániai magyar közösség parlamenti képviseletét gyengítené, a régióátszervezési terv pedig a tömbben élő székelyföldi magyarokat szabdalná szét közigazgatási értelemben. Nem hagyhatjuk, hogy mindez megtörténjen, európai kisebbségekként sikerünk kulcsa az összefogás, a közös fellépés, az egymásra figyelés és az állandó készenlét”.

A FUEN moszkvai kongresszusa az RMDSZ javaslatára szombaton határozati javaslatot fogad el a megszerzett kisebbségi jogok védelméről. Az ülésen Tabajdi Csaba, az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi csoportjának elnöke előadásában a jogérvényesítés esélyeit ismertette, elsőként a frakcióközi csoport saját indítványát említette, amely az európai kisebbségi jogok összefoglalását célozza, másodikként a roma stratégia mintájára kisebbségi keretstratégia elfogadását, harmadikként pedig európai állampolgári kezdeményezés indítását, amely kisebbségi irányelv elfogadását kéri az Európai Bizottságtól. Utóbbi témáról a kongresszus az RMDSZ előterjesztését követően pénteken délután szervez vitát. A rendezvényen a kisebbségi szervezetek képviselői mellett jelen vannak az Európai Tanács és európai partnerszervezetek képviselői. Az RMDSZ-t a FUEN kongresszuson Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, valamint Vincze Loránt nemzetközi titkár képviselik

hirszerk.

A busz indulásra készen.

Az Eckstein-Patika elől induló busz az állomás irányába kezdte meg körsétáját. A polgármesterjelölt elsőként a központ hétvégenként történő lezárásáról, valamint a kolozsvári parkolók helyzetére tért ki. Elmondta, hogy a kolozsvári biciklisek képviselőivel való beszélgetések alapján megállapították, a központ hétvégi lezárásával az autómentes utcák életre kapnának. A lezárást péntek estétől vasárnap délutánig a Jókai (Napoca) utcától egészen a Bocskai (Avram Iancu) térig tervezik.

A parkolási gondok orvoslása érdekében az RMDSZ jelöltje növelné a szabadtéri parkolók számát. Kifejtette mindemellett véleményét a parkolóházak helyzetéről is, amelyekben, véleménye szerint, túl sok időt töltenek el a bérlettel rendelkező gépjármű tulajdonosok, így nincs akkora forgalma ezeknek a helyeknek, és nehezebb a városban való parkolás is. Elképzelése szerint egy óráig alacsony áron, majd a második órától kezdődően jóval drágábban lehetne parkolni, ez sokakat arra ösztönözne, hogy csupán addig hagyják autóikat a parkolóházban, míg a legsürgősebb ügyeiket lebonyolítják az illető zónában.

Eckstein-Kovács Péter és az utasok

Annak érdekében, hogy a város közlekedési rendszere ne legyen leterhelve, olyan utak létrehozását javasolta, amelyek által egyszerűbben el lehet majd érni egyik helyről a másikra. A Máramaros utcán áthaladó zajos forgalom ügyével kapcsolatban elmondta, hogy az ott lakóknak megvan az esélyük arra, hogy utcájuk rendje ismét a 15 évvel ezelőtti legyen.

Sajtóérdeklődés

Az út hátralevő részében a Kolozsvár Kertjei program kapott hangsúlyt. Eckstein-Kovács Péter azokat a területeket mutatta be, amelyeken a Kert program megvalósítható lesz, és amelyeken, számításai szerint egy-másfél éven belül már kertészkedhetnek a kolozsvári lakosok. „Ez a típusú program Európában már 100 éves múltra tekint vissza, ez a gazdasági haszon mellett élhetőbbé teszi a várost. Mindenképpen támogatom ennek megvalósítását itthon is” – mondta az RMDSZ polgármesterjelöltje, aki a Kajántó-völgyi Lomb-térségben 245 hektár területet, a Szászfenessel határt képező Gorbó völgyénél pedig 50 hektár területet ajánlana fel kertészetre. Rámutatott, ezek városházi tulajdonban vannak, és 10 évre haszonbérbe adnák a termelni szándékozóknak. Akár több család – vagy egyes lakóközösségek – is bérelheti együtt a telket, és kis- és középvállalkozások kiinduló pontját jelenthetik a zöldségesek, gyümölcsösök. Hozzátette, a Kert Programnak helyet adó terület mellett lakóházak is épülnének a fiatalok számára.

hirszerk.

A vitát Kovács Mihály Levente politológus moderálta. Mindkét jelölt öt percet kapott arra, hogy bemutatkozzon, majd ismertesse, mit ajánl a kolozsvári lakosságnak. Ezután nyolc témából négy-négy témakört sorsoltak ki, amelynek kifejtésére három percük volt, a vita végén pedig lehetőségük adódott kérdéseket intézni egymáshoz.

Elsőként Eckstein-Kovács Péter mutatkozott be. Ő egy „élhető Kolozsvárt” ajánl az itteni lakosságnak, egy barátságos várost, ahol a „kismama, a  nyugdíjas és az egyetemista egyformán jól érzi magát. Jól érzi magát, mert egy zöldebb város lakosa lehet.” A politikus továbbá kiemelte a biciklisek és a bicikli utak kérdésének megoldását, valamint a parkolóhelyek létesítését, amely a gépkocsivezetők gondját orvosolná. Egy másik elképzelése a „fejlődő Kolozsvár”, amely egy tudás alapú-fejlesztésre építene, úgy hogy a Kolozsváron végzett diákok, egyetemisták szívesen maradjanak a városban, mivel az jövőt, munkát kínál nekik. „A harmadik pont egy magyar Kolozsvár, multikulturális Kolozsvár. Az, hogy a település gyakorlatilag mindenkinek a befogadó városa legyen, ahol a magyarság múltjának, számarányának, fontosságának megfelelő helyet vív ki a közéletben elsősorban. A magyar feliratok felállítására is gondolok, amelyek ha polgármester leszek már első nap ki lesznek téve. Végső sorban pedig egy átlátható, tisztséges és szakmailag jól működő Kolozsvárban gondolkozom”- fejtette ki a politikus.

Gergely Balázs munkáját ajánlja első sorban a lakosságnak. Ugyanazt a munkát szeretné folytatni, amit civilként elkezdett ezelőtt néhány évvel. Kitért arra, hogy magyar jelöltként, elsősorban a magyar közösséget szeretné képviselni, nem pedig egy „science fiction” alapú elképzelést gondolt ki.

A kolozsvári magyarok érdekképviseletének kérdésében Eckstein szerint első feltétel a magas számú választói részvétel. Egy reális veszélynek tartja, hogy a Néppárt nem tudja elérni a helyi tanácsba való bejutáshoz szükséges szavazatot így a tanácsos jelöltek leosztása a román pártok jelöltjeire, esik. „Mi akkor tudtunk jól politizálni, mikor mi voltunk a mérleg nyelve. A legfőbb cél az, hogy minél nagyobb számú tanácsost bejuttassunk és az, hogy  elkerüljük az abszolút többség felállását, ahogyan az négy évvel ezelőtt történt.”  Gergely Balázs az esélyekről, annyit mondott, hogy az MPP és az EMNP igenis meg tudott egyezni, ezért reálisnak látja a Tanácsba való bejutást. „Csak az RMDSZ nem tudott megegyezni senkivel.”- tette hozzá a politikus. Eckstein válaszában kifejtette, hogy a pártja belement volna egy közös listába, azonban „a nagypolitika rátelepedett a kispolitikára”.

A témák bemutatását Gergely Balázs kezdte a kultúra kérdéskörét elemezve. Hangsúlyozta a város kulturális fővárosi lehetőségét, amelyről mindenhol hallani, azonban amelynek egyre irreálisabbá válik a megvalósítási alapja. A várost egy kulturális kincsesládaként jellemezte, amely nem használja ki és nem fordít elegendő pénzt annak támogatására. „Kolozsvár egész Románia szerte a harmadik harmadában van azok között a városok között, amelyek arányosan kevesebbet költenek költségvetésükből erre a célra. Nagyon szeretném, ha lazítani lehetne a merev és sokszor inkább párt szimpátia alapján történő elosztáson. Orvosolni kell az önszerveződés kérdését is.”- tette hozzá az EMNP alelnöke.

Az RMDSZ-es politikus az ifjúság kérdésében úgy érzi, hogy a polgármesteri hivatalnak sokat kell tennie a fiatalok támogatásának témakörében, az óvodásoktól a végzős egyetemistákig. Az iskola utáni rendezvényekre, s szolgáltatásokra magyarul kell sort keríteni és a különleges helyzetbe levő gyerekeknek is segíteni kell a szükséges szolgáltatások megteremtésében. Az önkormányzat egyik legfőbb feladata, hogy finanszírozza a civil tevékenységeket. A bentlakások szűkősségének megoldása, amelyben a város bőven segíthet olyan facilitásokkal, amelyben ez javulhat, de az egyetemisták szállításának a kérdése is megoldható. Az egyetemet végzett fiataloknak, akik a városban maradnak, az életkezdéshez szükséges feltételeket igyekezne biztosítani önkormányzat. „Fontos hozzásegíteni őket, hogy minél jobban fizetett állást kapjanak.”

Az EMNP regionális elnöke a turizmus és az infrastruktúra témekörében fejtette ki, hogy jobban ki lehetne és ki kell használni a város „kincsesládáját”, amelynek műemlékei fejlesztésre szorulnak a   továbbiakban. Megfelelő információra van szükség több nyelven is turisták ellátására, ezzel együtt pedig a többnyelvű táblák kifüggesztésére, amellyel az RMDSZ-es politikus is egyetért.  Más kisebb városokban már évek óta jelen vannak a műemléket jelző táblák, akár négy nyelven is. Eckstein szerint óriási szégyen és tarthatatlan helyzet, hogy csak a magyar nyelv miatt utasítják el folyamatosan ezt a tervezet.

Az infrastruktúra összefügg a turizmussal a gazdasággal mindenhol, azonban Gergely Balázs úgy látja, Kolozsvár összehasonlítva más városokkal elég jó infrastruktúrájú fejlesztésen ment keresztül és viszonylag jó helyzetben van. A parkolóhelyek és az elviselhetetlen forgalom csökkentése viszont sürgősen megoldandó probléma, de racionalizálni kell a tömegközlekedést is. Eckstein szerint „kriminális” az utcák helyzete és átszabdalása, a gödrök jelenléte is sürgős megoldásra váró probléma. A központ kérdése is fontos, hiszen a főtér alatti alagutas megoldás, amely az egyik polgármesterjelölt programjában szerepel, eléggé kivitelezhetetlen lenne, anyagi okokra visszavezetve. „Egy élő főtérre van szükség, amely egy egyetemi és európai városhoz méltó”- tette hozzá a politikus.

A közösségépítés kérdésében Eckstein két aspektusra tért ki.  Úgy véli van egy magyar- és egy általános vonatkozás. „Eléggé szerteszét élünk a városban, így szükség van az emberek összeköttetésére. A polgármesteri hivatal pedig helységet, tevékenységi területet biztosíthat közösségek számára. A projekteket pályázati úton lehet megsegíteni. A negyedekben is meg kell oldani ezt a kérdést.” Szerinte akár parcellázni is lehetne a telkeket, amely nem csak egy zöldebb város kiépítését segítené, hanem közösségépítő szereppel is bírna, ahogyan ez Nyugat-Európában is jelen van. Gergely Balázs szerint először meg kell találni a magyar lakosságot, el kell jutni hozzájuk, többek közt a rendezvényeken keresztül.

Gazdaságilag nem áll rosszul a város a politikusok szerint. Eckstein fontosnak tartja a kis és középvállalkozások támogatását és fejlesztését e téren, amely tekintélyes számú munkaalkalmat teremt jelenleg is. Másrészt pedig kedvezményezéseket kell tenni olyan iparágak idecsalogatása érdekében, amelyek magasan szakképzett munkaerőt is igényelnek. Olyan projektekre van szükség, amelyek az itt letelepedő végzősöknek jövőt jelent. Az EMNP-s politikus szerint a város gazdaságának egyik legfőbb mozgatórugója a korrupció beszüntetése, hogy Erdély fővárosa ne a börtönben ülő polgármesteréről legyen híres.

A környezetvédelem témakörének felmerülésekor, az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy nagyon kevés zöld terület van jelenleg a városban, egy óriási szakadék van Kolozsvár és az európai városok átlaga között. Tanácsosként sokáig ellenállt annak, hogy a Bükkbe ne kezdeményezzenek építkezéseket, hiszen ez a lakosok egyetlen nagyobb erdeje, kiránduló helye. Vannak negyedek, ahol nincsenek parkok, játszóterek, erre is kellenek megoldások. Kolozsvár egyik legszennyezettebb városa Romániának. Újabb zöld övezetek kialakításában Gergely Balázs is egyetért, azonban kiemelné a gépkocsiforgalom megoldásának fontosságát, de a Szamos és a Malomárok kérdése is megoldásra vár.

Az egymás közötti kérdez-felelek részben egyértelműen Eckstein vitte a prímet.  Az RMDSZ jelöltje inkább kézzel fogható adatokra lett volna kíváncsi a városról, míg Gergely Balázs erkölcsi témákra kérdezett rá. A város költségvetését és az EU-s pályázatokat érintő témákban Balázs visszafogottabb válaszokat adott.  Az EMNP-s politikus kérdései az ellenfél elnöki tanácsosi munkájához fűződő erkölcsi vonatkozású, az elnök magyarokkal kapcsolatos döntéseiben való morális viselkedéséről, valamint a Szekuritate berkein belül tevékenykedett politikusokról szólt, akik állítása szerint jelenleg is az RMDSZ jelöltívein szerepelnek. Emellet arra is kiváncsi volt, hogy az RMDSZ jelenlegi viselkedése mellett, hogyan lehet jó szívvel polgármester lenni. Eckstein úgy látja, hogy jó lett volna egy közös fellépés a magyarság érdekében. „Kolozsvár megér nem csak egy misét, hanem azt is, hogy kipróbáljuk ezt közösen. Az RMDSZ vezetősége felhördült, hogy máshol sem működött, akkor miért pont itt legyen összefogás.”

A közönség kérdései között felmerült a Patarét, a romakérdés megoldásának hogyanja. Gergely Balázs nagyvonalakban fejtette ki, hogy nem ért egyet az erőszakos kilakoltatással, azonban mindenképpen megoldásra szoruló probléma. Eckstein is azt állítja, hogy a helyzet komplikálódott a szeméttelep újraindításával. Az elköltöztetés segítene munka szempontjából is az ott élő romákon, amelyet jelenleg egy EU-s pályázat finanszírozna, a polgármesteri hivatal közreműködésével A legnagyobb probléma az iskoláztatás, a munkahely, ahova nehéz bejárni, valamint a lakáskérdés, hiszen ezt nyilván lehetetlen  pár napon belül megoldani.

Az államosított lakások problémakörében Eckstein támogatását fejezte ki, és elmondta, hogy kiemelt ügyként kezelné a kérdést hiszen ő is úgy véli, a jelenlegi törvény nem orvoslás ezekre a mérhetetlen tragédiákra. „Tudom, hogy a törvény rossz. Jelen pillanatban 700 családnak van jogerős ítélete, hogy hagyja el a lakását és az önkormányzatnak mindössze 53 segélylakása van erre a célra.”

A vitát az egyetemek és az oktatáshoz fűződő közönségkérdés zárta. Amiatt, hogy Kolozsvár egyetemi város ezért egy barátságos környezetet kell létrehozni. „Egy olyan várost kell kialakítani, ahol nem csak tanulni, hanem élni is jó”- tette hozzá Eckstein.

Vincze Katalin

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/eckstein-kovacs-peter-es-gegrely-balazs-polgarmesterjeloltek-vitaja/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/05/szazadik-szuletesnapjat-unnepli-a-szlovak-allampolgarsagatol-megfosztott-tamas-ilonka-neni/ http://kolozsvaros.ro/2012/05/szazadik-szuletesnapjat-unnepli-a-szlovak-allampolgarsagatol-megfosztott-tamas-ilonka-neni/#comments Wed, 16 May 2012 16:13:05 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4996 tovább olvasás →]]> Századik születésnapját ünnepelte szerdán Tamás Ilonka, akit a szlovák állampolgársági törvény alapján azt követően fosztottak meg szlovák állampolgárságától, hogy többedmagával együtt nyilvánosan felvállalta, hogy megkapta a magyar állampolgárságot.

Tamás Ilonka

Fehér Judit, Tamás Ilonka lánya a sajtónak elmondta: édesanyja több ünnepségen is részt vesz a kerek évforduló alkalmából.
“Ma gratuláltunk neki, holnap lesz egy családi ebéd, de a nagyobb ünnepségre vasárnap kerül sor” – mondta el Fehér Judit. Hozzátette: édesanyja szerencsére jó egészségnek örvend és korát meghazudtolva viseli az újságírók rohamát is, akik közül többen a kerek évforduló napján is meglátogatták.

A rimaszombati járásban lévő Várgedén született Tamás Ilonka tiszteletére vasárnap a rimaszombati református templomban tartanak istentiszteletet, ott ahol Ilonka néni több mint háromnegyed évszázaddal korábban konfirmált. Ezt követően egy ünnepséget is tartanak az egyik helyi étteremben. ”Szeretetünnepséget tartunk állófogadás formájában édesanyám 100. születésnapja alkalmából” – mondta el Fehér Judit. Hozzátette: bár pontosan ő sem tudja, hányan jönnek majd el az eseményre, úgy hallotta, mintegy kétszáz vendég várható. “Úgy tudom, a kassai konzul asszony és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is ott lesz” – tette hozzá.

Egy héttel később Nagybalogban – ott, ahol annak idején Ilonka néni először tanított – színes műsorral emlékeznek meg a pedagógus kerek évfordulójáról.

Tamás Aladárné Szűcs Ilona 1912. május 16-án magyar állampolgárnak született a felvidéki Várgedén. Néhány évvel később – anélkül, hogy elköltözött volna – csehszlovák, majd hat évre rá újra magyar állampolgár lett. A második világháborút követően megkérdezése nélkül ismét csehszlovák állampolgárrá, majd a Szlovák Köztársaság 1993-ban történt megalakulásával szlovák állampolgárrá tették. 2010-ben először vált lehetővé számára, hogy maga döntsön. Ekkor élt a kettős állampolgárság felvételének lehetőségével, és szlovák állampolgársága mellé felvette a magyart is. A szlovák állampolgársági törvény értelmében azonban nem sokkal azután, hogy megszerezte a magyar állampolgárságot, megfosztották szlovák állampolgárságától.

(mti)

A kongresszuson három témakört vitatnak meg a résztvevők, az anyanyelv használatának alapvető joga, a többnemzetiségű Oroszország, valamint az európai állampolgári kezdeményezés, mint a kisebbségvédelem új eszköze.

A kongresszusom részt vesz Kurt Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosa és Ralf-Rene Weingartner, az Európa Tanács Emberi Jogokért és Diszkrimináció elleni küzdelemért felelős igazgatója.

A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Az európai nemzeti és etnikai kisebbségek érdekeit szolgáló szervezet célja a kisebbségek identitásának, nyelvének, kultúrájának, valamint történelmének támogatása és megőrzése. Az RMDSZ 1991 óta tagja a FUEN-nek.

Az RMDSZ delegációjában Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, valamint Vincze Lóránt, a Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára vesz részt.

hírszerk.

Frunda György, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje

A szervezők azt a célt tűzték ki maguknak, hogy kidomborítsák az örmény kultúrának az erdélyi magyar polgári társadalomra gyakorolt hatását. A népviseletet a sepsiszentgyörgyi Simon Júlia mutatta be, népdalokat Aszalos Enikő énekelt, egyúttal a hagyományokba és a könyvnyomtatásba is betekintést nyerhettünk.

Az est védnöke, Lokodi Edit Emőke méltatta az eseményt, és kiemelte, a negyedik találkozó gondolatának az örmény ékszerek körül kellene forognia. Frunda György, aki a rendezvény szervezője szerint még nem tudja magáról, hogy örmény, jó erdélyinek vallja magát, és nem csodálkozna, ha örmény vér is keringne ereiben. Elmondta: „a Frunda név a Fründából származik, ez szlovákul dolgos parasztot jelent”.

A polgármesterjelölt hangsúlyozta, „Erdély a toleranciájáról híres, jól megfér benne minden nemzetiség. Ha tehetném, szívesen visszatelepíteném azokat a családokat, amelyek régen elvándoroltak. Jó lenne itt látni azokat a barátokat, akik elmentek. Gratulálok a ruhákhoz és a rendezvényhez. A meghívás megtisztelő volt, jövőre is szívesen jövök, ha meghívnak”.

hirszerk.

Gergely Balázs, az EMNP polgármesterjelöltje.

Megszokott programok, politikai frázisok helyett feladattérképpel indít a helyhatósági választásokat megelőző kampányidőszakban az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete. A feladattérképnek nincs és nem is lesz végleges formája: abban különbözik a szokványos politikai programtól, hogy a kolozsvári magyar polgárokkal folytatott folyamatos párbeszédből merít és mint ilyen állandóan változik, bővül vagy szűkül a helyi magyar közösség igénye szerint – fejtette ki a Néppárt kolozsvári szervezetének álláspontját Gergely Balázs polgármesterjelölt. “

A feladattérkép egy hónapok óta tartó, folyamatos konzultáció eredménye amely részben a kolozsvári magyarok véleményét és fontos tanácsait tartalmazza, részben pedig az általunk tervezett cselekvési tervet tükrözi, amit ugyancsak a helyi magyarok véleményére alapozva alkottunk meg”- fogalmazott a sajtótájékoztatón Gergely.

A polgármesterjelölt kijelentette: azon túl, hogy számára és az általa vezetett csapat számára is fontosak a kincses város általános kérdései, megoldásra váró problémái, elsősorban a helyi magyar közösséget akarja képviselni ezért a feladattérkép is két tömbben taglalja a csapat előtt álló feladatokat. A több hónapig tartó közvélemény-kutatásokra alapozott feladattérkép sarkalatos pontja a közintézményekben eluralkodott korrupció megszüntetése és egy elszámoltatható és áttekinthető önkormányzat létrehozása. “Nagyon rossz a helyzet, mikor a kolozsvári közállapotokat egy korrupciós ügyek miatt börtönben ülő volt polgármester fémjelzi. Ezen az állapoton változtatni kell.” – árnyalta a probléma lényegét Gergely.

A feladattérkép kiemelt problémaként kezeli a város köztisztaságát, a meglévő zöldövezetek ápolását és újak létrehozását. A kolozsvári helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló kolozsvári csapat szerint egy élhetőbb Kolozsvár kialakításának érdekében több pénzt kell felhasználni a köztisztaság minőségének növelésére és kitüntetettebb figyelmet kell fordítani a meglévő zöldövezetek ápolására. “A nyugat – európai standardok szerint egy 300.000 lakosú városban az egy főre eső zöldövezet területe 44 és 50 négyzetméter között mozog. Ezzel szemben míg 2008 – 2009-ben 11 – 12 négyzetméternyi terület jutott egy kolozsvárira, addig 2010-re ez a terület 9 négyzetméterre zsugorodott – mutatott rá Szenkovics Dezső, a kolozsvári szervezet helyi tanácsos jelöltje. Szenkovics azt is kihangsúlyozta: fokozottan kell figyelni a város közlekedési problémáira is. A megoldásra váró számtalan általános probléma mellett a Néppárt helyi jelöltjei kiemelt figyelmet szánnak a kolozsvári magyar közösség igényeinek is. “Azt látjuk, hogy a román politikai pártok nem alkalmasak erre a feladatra és sajnos sok esetben a helyi érdekvédelmi szervezet sem adott megfelelő válaszokat a magyar lakosság problémáira. Mi a Kolozsvári Magyar Mindennapok nevet viselő feladattérképünkkel erre vállalkozunk elsősorban” – fejtette ki Gergely Balázs. A magyar vonatkozású feladatok között kiemelt helyet kapott a Központban a kisváros elnevezésű program megvalósítása: magyar közösségi pontok létrehozását célozza meg Kolozsvár különböző negyedeiben. Ugyanakkor egy magyar kulturális központ létrehozását is megcélozza a feladatterv: annak ellenére, hogy a városban több nemzetnek és nemzetiségnek is van kulturális központja, a helyi magyar kulturális életből ez hiányzik.

hírszerk.

Megrongálták a kormányzó szobrát. (nepszava.hu)

A MEASZ az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: annak ellenére, hogy Horthy Miklós tevékenysége kifogásolható – felelős a zsidótörvényekért, a magyarországi szélsőjobb megerősödéséért, illetve belehajszolta Magyarországot a második világháborúba – a MEASZ elítéli azt, amit a Horthy-szoborral tettek, ugyanis az antifasiszta megnyilvánulásokat is csak demokratikus keretek között tartják megfelelőnek.

A felavatás pillanata.

Kerekiben a szobrot leszerelték a talapzatról, és elszállították, de a festéknyomok jól láthatók a talapzaton.

Marton Lajos, Kereki független polgármestere az MTI-nek szerdán elmondta, a szoborállítók megpróbálták őrizni az alkotást, ugyanis a felállítás ellen tiltakozó ügyvéd, Dániel Péter korábban kilátásba helyezte a támadást, de annak hajnali kettőkor még nem volt semmi jele. Vélhetően ezután nem sokkal történt az akció. A helyszínen megtalálták a festékes dobozt. A rendőrség rögzítette a nyomokat.

Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István – Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke, a szoborállítás főszervezője az MTI-nek elmondta, rendőrségi feljelentést tettek, és további jogi lépéseket is terveznek.

A talapzaton még látható a festéknyom.

Szilágyi György, a Jobbik képviselője feljelentette a legfőbb ügyésznél Dániel Péter ügyvédet, mert vörös festékkel leöntötte a Horthy-szobrot, amelynek nyakába Tömeggyilkos, háborús bűnös feliratú táblát akasztott.

mti

sticker.ro

Az Amerikai Egyesült Államok  bukaresti Nagykövetsége és az American Corner Kolozsvár kerekasztal-beszélgetést szervez  Kevin Kallaugherrel, a The Economist és a the Baltimore Sun folyóiratok neves politikai karikaturistájával.

Kalaughernek a napokban nyílt kiállítása a bukaresti Kortásrs Nemzeti Múzeumban. Előadásában beszélni fog tapasztalatairól, mint grafikus, a karikaturák fontosságáról egy választási ciklus alatt, valamint a 3D-s animációiról.

Időpont: május 17., csütörtök, 17:00

Helyszín: American Corner Kolozsvár, az „Octavian Goga” Megyei Könyvtár épülete (Dorobanţilor u.104)

sticker.ro

sticker.ro

sticker.ro

sticker.ro

Timothy Geithner

“Már erősebb válságkezelő eszközökkel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a számukra, hogy ahol kell, megteremtsék a nagyobb növekedés feltételeit” – jelentette ki Geithner az euróövezeti országokról.

 A miniszter az Obama-kormány támogatásáról biztosította Európának azon erőfeszítéseit, hogy megtalálja a növekedés és a szigor közötti egyensúlyt. ”Üdvözölnünk kell ezt az új vitát a növekedésről Európában” – mondta Geithner.

A kedden beiktatott új francia elnök, Francois Hollande a kampánya során folyamatosan arról beszélt, hogy a fő hangsúlyt a növekedésre kell áthelyezni. Az adósságválság által legjobban sújtott euróövezeti országok – Görögország, Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország – szigorú takarékossági intézkedéseket vezettek be a költségvetési deficit lefaragása és a piac bizalmának visszaszerzése érdekében, ami azonban lelassította a régió növekedését és politikai feszültségekhez vezetett.

Geithner figyelmeztetett a “növekedésgyilkos szigor negatív spiráljára”, amely során a kormányok költségvetési megszorításokkal próbálják meg ellensúlyozni azt, hogy a növekedés hiánya miatt nő a deficit. Az amerikai pénzügyminiszter üdvözölte az európai infrastrukturális beruházásokat, és úgy vélekedett, hogy Németországnak, mint az európai gazdaság motorjának, huzamosabb ideig a régióátlagnál gyorsabb ütemben kell fejlődnie ahhoz, hogy elő tudja segíteni a többi ország versenyképességének visszanyerését.

Azzal kapcsolatban, hogy a választások után a Fehér Háznak és a kongresszusnak mindössze két hónapja lesz rá, hogy megakadályozza a korábbi kompromisszumkészség miatt kialakult, újabb recesszióval fenyegető, egyidejű és automatikus adónövelési és költséglefaragási kényszert, Geithner arra figyelmeztetett: ”Nem vezethetjük az országot abban a hitben, hogy a világnak örökké megmarad a bizodalma abban, hogy az amerikai politikai rendszer képes a cselekvésre”.
Az idei lesz zsinórban a negyedik költségvetési év, amikor az államháztartási hiány meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

A George W. Bush elnök által nevezetett, szinte minden adófizetőre kiterjedő kedvezmények december 31-én lejárnak. Ugyanekkor lép életbe az automatikus, 10 évre szóló, 1200 milliárd dolláros takarékossági csomag, amely, ha a honatyák nem találnak más módot a deficit csökkentésére, a büdzsé minden területét egyformán érinti majd.

mti

    Az egyelőre nem világos, hogy a nyomozók konkrétan melyik szövetségi törvény megsértésére gyanakodnak. A múlt héten az Értékpapír- és Tőzsdebizottság kezdte meg a bank könyvelésének és részvényesekkel folytatott kommunikációjának vizsgálatát.

A JP Morgan múlt csütörtökön jelentette be, hogy több mint 2 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el egy sikertelennek bizonyult fedezeti stratégián. Hétfőn lemondott Ina Drew, a JP Morgan befektetési igazgatója, helyére Matt Zamest nevezték ki. A várakozások szerint a cserét további személyi változások fogják követni.

A részvényesek éves közgyűlésén ennek ellenére 9:1 arányban megszavazták, hogy  Jamie Dimon, a bank vezérigazgatója – aki bocsánatot kért a történtekért – megtarthassa a 2011-es évi 23 millió dolláros javadalmazási csomagját.

A történtek vitákat váltottak ki Washingtonban, mert a nagybankok késleltetni vagy szűkíteni kívánják a 2010-ben elfogadott Dodd-Frank pénzügyi törvénycsomag által előírt változtatások bevezetését. Dimon egyike azoknak, akik határozottan ellenzik az új szabályozásokat, köztük az úgynevezett Volcker-szabályt, amelynek célja, hogy korlátozza az állami garanciákat élvező kereskedelmi bankok kockázatvállalását.

A keddi The New York Times a bank volt és jelenlegi alkalmazottaira hivatkozva azt írta, hogy a JP Morgan felső vezetése a kockázati aggályok ellenére támogatta azt, hogy az intézmény egyre nagyobb volumenű és nehezen követhető banki ügyletekbe bonyolódjon. Ez egyfelől a befektetési haszon meredek növekedéséhez, másfelől viszont az elővigyázatosság csökkenéséhez vezetett.

A JP Morgan ügye a választási kampány témájává vált. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter kedden, miként egy nappal korábban Barack Obama elnök is, kijelentette: a bank által elszenvedett tetemes veszteség annak szükségességét jelzi, hogy következetesen végre kell hajtani a Wall Street reformját. Mitt Romney, a Republikánus Párt valószínű elnökjelöltjének kampánya ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a veszteség nem más, mint a kapitalizmusban természetes piaci kockázat következménye.

A JP Morgan Chase-nek a 2008-as pénzügyi válságot sikerült sokkal jobban átvészelnie szektortársainál, mivel távol tartotta magát a sok más bankot megrengető kockázatos befektetésektől. Egyszer sem jelentett veszteséget a pénzügyi válság idején, és elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy átvegye a 2008-ban összeomlott Bear Stearns befektetési bankot és a Washington Mutualt, az addig legnagyobb amerikai takarékpénztárt.

mti

A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társaságának szervezésében, Gergely Balázs (EMNP) és Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) polgármesterjelöltek vitájára kerül sor a Sapientia EMNT, Bocskai-ház, Óváry termében. A kezdés időpontja,  május 17 (csütörtök) délután 5 óra. A vita moderátora Kovács Mihály Levente.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk:

Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága

Borbély Károly

A találkozó fő témája a Michelin beruházási és fejlesztési stratégiája volt. Szó esett többek között a romániai üzleti és pénzügyi környezetről, de külön kitértek a pénzügyi rendszer előreláthatóságára.

Victor Ponta hangsúlyozta, kiemelten fontos a munkahelyteremtés, erre pedig a külföldi beruházások új lehetőségeket biztosítanak.

A Michelin-nek hazánkban három gyára van, egy a Bukarest melletti Floreşti-en, kettő Zilahon. Gyáraikban 2300 alkalmazott dolgozik (800 Floreşti-en, 1500 Zilahon). A delegáció vezetői elmondták, hogy továbbra is fejleszteni akarnak Romániában.

Borbély Károly szerint nagyon fontos, hogy a Michelin Romániát választotta. Ugyanakkor kiemelte, hogy hazánk Közép-Kelet Európa egyik elismerten befektetőbarát országa, olyan feltételekkel rendelkezünk, amelyek rendkívül vonzóvá teszik a befektetők számára. „Rendkívül fontos olyan feltételeket biztosítani, amelyek idevonzzák, és itt is tartják a külföldi beruházókat” – hangsúlyozta Borbély.

Az államtitkár ugyanakkor elmondta, hogy Romániában hagyománya van az autó és autóalkatrész gyártó iparnak, valamint a gumiabroncsgyártásnak (Craiovan, Zilahon, Piteşti-en), véleménye szerint ezt ki kell használni és tovább kell fejleszteni.

hirszerk.

Mariana Campeanu (Forrás: evz.ro)

A szaktárca honlapján közzétett dokumentum szerint június 1-jétől 8 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek, december 1-jétől pedig 7,4 százalékkal, ami összesen 15,4 százalékos emelést jelent. A tervezet szerint 2,3 százalékkal növelik a forradalmárok jövedelmét, valamint a Román Tudományos Akadémia tagjainak utódait megillető illetéket.
A másik sürgősségi kormányrendelet a nyugdíjakból levont járuléknak a visszafizetéséről rendelkezik. A dokumentum szerint a kormány tizenhat hónap alatt adja vissza havonta részletekben a korábban levont járulékot, a visszafizetésnek pedig 2013 végéig kell megtörténnie.

Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter elmondta: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy most az első hónapban nem csúszik be hiba a visszatérítendő összeg pontos kiszámolásába, ugyanis rövid idő alatt kellett elvégezniük a nyugdíjhivataloknak a számolást. Kiderült az is, hogy a munkaügyi miniszter a gyermeknevelési segély előző változatának visszaállítását is tervezi, vagyis hogy a kismamák ismét megkaphassák a bérük 85 százalékát. 2010-ben a kormány 3400 lejre korlátozta a magas bérekkel rendelkező kismamák esetében az őket megillető gyes-juttatást.

(erdely.tv)

Eckstein-Kovács Péter

Olyan várost szeretnék kialakítani, amely még kedvezőbb feltételeket biztosít az egyetemisták számára, amely szellős és barátságos, tele kávézókkal, bicikliutakkal – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje.

A nemrég felavatásra került Eckstein Patikában sorra kerülő eseményen a Szövetség jelöltje ismertette választási programját, kiemelte és részletesen bemutatta a számára fontosabb pontokat.

Elsőként a „Kolozsvár, az egyetemi város” elnevezésű fejezetet ismertette. Az RMDSZ polgármesterjelöltje elmondta, megoldásokat keres arra, hogy könnyebb legyen megközelíteni az egyetemeket a diáknegyedekből, ugyanakkor támogatja a campusokat és az egyetemeket összekötő gyorsjáratok elindítását. Ebben a témában kikérte a sajtótájékoztatón jelen lévő Dr. Egyed Péter egyetemi professzor véleményét is, mivel, mint fogalmazott, „választási programja még alakítható és kibővíthető”.

Dr. Egyed Péter elmondta, a diákok és a közigazgatás kapcsolatát szervezettebbé kell tenni, mivel a fiatalok kreativitásukkal sok projekttel tudnak hozzájárulni a város fejlődéséhez. „Az együttműködés mindkét fél számára előnyöket jelenthet” – mutatott rá. A professzor szerint a Kolozsváron tanuló diákok előtt meg kell nyitni a munkaerőpiacot, szakmai gyakorlatok biztosítása által.

Az egyetemisták is képviselve voltak a sajtótájékoztatón, Ţepuşe Octavian Ciprian első éves politológus hallgató által, aki továbbította a diákok igényeit. Szükségesnek látja az éjszakai buszjáratok bevezetését, valamint több hely biztosítását a bentlakásokban.

Az idősek és betegek ellátásával kapcsolatos elképzeléseit is ismertette Eckstein-Kovács Péter. A Szövetség polgármesterjelöltje szerint a kolozsvári orvosi ellátás megfelelő színvonalú, de még bőven van tennivaló. Elmondta, egy 700 fős öregotthont szeretne létrehozni, krónikus betegek és idősek számára, mivel akik ebben a városban élték le életüket, megérdemlik a minőségi ellátást. Az RMDSZ politikusa kitért a negyedekbeli sürgősségi rendelők létesítésének fontosságára is, amelyek gyorsabban biztosítanák a betegellátást, és kis beavatkozásokat is el tudnának látni.

A mai esemény meglepetéseként az RMDSZ polgármesterjelöltje bemutatta a „Kolozsvári kertek” projektet is. „A kolozsvári emberek szeretnek kertészkedni, a friss levegőn tevékenykedni, ezért elképzelésem szerint 500-700 négyzetméteres parcellákat létrehozva biztosítanánk a kertészkedést, saját zöldségek, gyümölcsök termesztését. A parcellákra faépítményeket állítanánk, amelyek szigorú feltételek mellett kibérelhetőek akár tíz évre is” – ismertette elképzeléseit a polgármesterjelölt.

A sajtótájékoztató egy csütörtökre szóló meghívással zárult: a Patika előtti parkolóból (Főtér 16 szám) indulva, délelőtt 11 órakor az érdeklődők Eckstein-Kovács Péterrel buszra szállva bejárják Kolozsvár érzékeny pontjait. Meglepetésként megtekintenek egy olyan helyszínt, ahol létrejöhet a „Kolozsvári kertek” program.

hírszerk.

inpolitics.ro

Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón jelentette be szándékát. Elmondta: a választási törvény módosításának képviselőházi vitáján törölni fogják a parlamenti küszöböt azért, hogy az egyéni választókerületekből csak az első helyezett juthasson mandátumhoz.

Az USL egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszert javasolt, amely a jelenlegi arányos rendszert helyettesítené.

A szenátus már megszavazta a módosítást, amely azonban még nem tartalmazta a küszöb törlését. Ponta szerint a képviselőházban a jövő héten ezt a módosítást is benyújtják, amit ha megszavaznak, a pártoknak nem kell már összegyűjteniük a szavazatok legalább 5 százalékát a parlamentbe való bejutás érdekében.

A küszöb törlését Crin Antonescu is támogatja, aki szerint az új választási rendszer leegyszerűsítheti a romániai parlamenti erőviszonyokat, és a nagy-britanniaihoz hasonló kétpárti rendszer alakulhat ki.

Azt követően merült fel a küszöb kiiktatása, hogy az egyfordulós rendszerben – amelyben a jelöltek relatív többséggel is mandátumot szerezhetnek – hiába szerzi meg országosan a voksok 5 százalékát egy párt, ha egyetlen jelöltje sem végez első helyen a választókerületben. A küszöb létét az teszi fölöslegessé, hogy az USL ragaszkodik a töredékszavazatok visszaosztásának megszüntetéséhez, és azt akarja, hogy csak az első helyen végzett jelöltek jussanak mandátumhoz.

Kelemen Hunor, az RMDSZ) elnöke hétfőn ismét élesen bírálta a kormánypártok által javasolt többségi rendszert, amelyet a román politikában “katasztrófát okozó cunaminak” nevezett. Az RMDSZ azt akarja, hogy arányos és ne többségi szavazási rendszer maradjon érvényben.

Az RMDSZ az alkotmánybíróságon készül megtámadni a választási törvény módosítását, amennyiben a képviselőház is megszavazza azt.

mti

Öt esetben a katonák öltözetükkel, szóbeli megnyilvánulásaikkal, illetve tetoválásukkal fejezték ki az alapvető emberi jogok eltiprására irányuló szervezetek iránti szimpátiájukat. Egy ízben az érintett katona rendőröket fenyegetett meg. Az esetekben a katonai rendőrség jár el.

Milan Vanga, a szlovák fegyveres erők szóvivője közölte, egy szélsőséges jelképet ábrázoló tetoválást már a hadseregbe való jelentkezéskor ki tudnak szűrni, ugyanis az egészségügyi vizsgálat során az orvos ezt is ellenőrzi. A hivatásos katonáknak emelett évente, illetve kétévente részt kell venniük egy orvosi ellenőrzésen, s itt is lelepleződhetnek a testen viselt szélsőséges szimbólumok, jelszavak.

A hadsereg egy stratégiát dolgozott ki a szélsőségek elleni küzdelemhez, melynek keretében a katonai rendőrség és szakértők tartanak előadást a katonáknak. Egy olyan adatbázist is létrehoztak, mely tartalmazza a szélsőségesnek számító jelképeket és jelszavakat.

(BUMM.SK)

Helyszín: Tranzit Ház

varoteremprojekt.wordpress.com

További előadások:

Május 9, szerda – 21 óra: Bánk bán? Jelen! – zártkörű előadás
Május 18, péntek – 10 óra: Bánk bán? Jelen! – zártkörű előadás
Május 21, hétfő – 20 óra: Mit csináltál három évig? – Tranzit ház, Kolozsvár
Május 28, hétfő – 20 óra: Mit csináltál három évig? – Tranzit ház, Kolozsvár

A kolozsvári előadásokra a wrp_tickets@yahoo.com e-mail címen lehet helyet foglalni.

A madárvilág jut eszemben négyévenként, valahányszor kampányidőt élünk. A galambok például, (ha már annyian vannak Kolozsváron) bonyolult udvarlási folyamatot kell végigjárjanak, a faj fennmaradásért: a földön csúsznak, hangosan burukkolnak, szétterített farktollakkal forognak körbe-körbe a tojó körül, átváltoznak. Ha a tojónak tetszik a produkció, akkor enged a hím csábításának és hagyja, hogy az az általa kiválasztott fészkelőhely felé terelje.

Valahogy ezt csinálják velünk is kampányidőben. Induljunk ki abból, hogy a politikus a férfi, a szavazótábor pedig a nő. Csak úgy csillog-villog körülöttünk a sok “hím”: a földön csúsznak, illetve a hétköznapi ember életét kezdik élni, busszal, trolibusszal, ne adj Isten gyalog kezdenek közlekedni, hangosan szónokolnak, mézesmadzagot lobogtatva forognak körülöttünk, közöttünk. Átváloznak. Egy kicsit elbutulnak erre az időszakra, azt hiszik rólunk, hogy a memóriánkból automatikusan törlődik minden kampányt megelőző adat és annyira elájulunk az udvarlás hevében, hogy már csak annak hatása alatt pecsételünk a szavazófülkében.

Pedig a szavazó írtó jó nő: csalfa!

Él a kampány adta lehetőségekkel: elmegy a kozmetikai kezelésre, bájosan mosolyogva tűri a procedúrát, engedi, hogy megmérjék ingyenesen a vérnyomását és szervezetében a cukor, zsír és károsanyag tartalmat, jót bulizik a koncerteken, megeszi az ingyen töltöttkáposztát, azzal hazamegy és este úgyis befekszik abba az ágyba, amelyik a biztonságot jelenti számára.

Milyen idilli volna, ha csak “úriemberek” udvarolgatnának: kulturáltan, finoman, kedvesen, igényesen és nem utolsó sorban: hosszan. Mondjuk úgy egyik kampánytól a másikig folyamatosan.

Csábító lehet sok dolog, de legyünk igényesek magunkkal szemben és ha engedünk is a csábításnak, azért ne az ingyen ebéd hatása alatt döntsünk a fülkében. Ahhoz, hogy a választottunk majd jól végezhesse dolgát szüksége lesz az együttműködésünkre, esetleg akkor is, amikor majd nem lesz pénz ingyen ebédre, ingyenes kozmetikai kezelésre, ingyenes koncertre, ingyenes vérnyomásmérésre, ingyenes pólóra, ingyenes golyóstollakra stb. Azzal pedig, akit egyébként semmire sem tartunk, nem lesz könnyű osztozni a mindennapokban. Ugyanakkor az utólagos siránkozásunk is kicsinyes nyafogásnak minősül: mi mondtuk ki az igent, és még pofon sem vágott senki előtte.

Remélhetőleg több “nő” képes észrevenni a különbséget a csábítás és az udvarlás között mint azt gondolnánk.

(bereczki)

Kelemen Hunor szintén a munkára és az elért eredményekre helyezte a hangsúlyt beszédében.  Mint mondta, a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni, négy év alatt az RMDSZ képviselői az önkormányzatokban és a parlamentben egyaránt legjobb tudásuk szerint állták a sarat. Emelt fővel beszélhetünk az eredményekről- jelentette ki Kelemen Hunor. A Szövetség jelszava a most induló kampányban: minden magyar számít, Erdélyt építjük, partnerség és együttműködés, kölcsönös tisztelet. Ezen jelszavak mentén kívánnak dolgozni a kampányban, majd az azt követő munkában. Kelemen Hunor megköszönte a még hivatalban lévő tanácsosok a munkáját, egyben emlékeztetett, hogy munkájukat nehéz körülmények közepette végezték, azonban látható eredményeket értek el a közösség számára. Kiemelte a Mátyás szoborcsoport restaurálásának sikerét, az egyházak támogatását, valamint új magyar osztályok létrehozását a város iskoláiban. Jelezte azonban, hogy a továbbiakban is minden közszolgálatot vállaló emberre szüksége van Kolozsvárnak, Kolozs megyének. Véleménye szerint a vitának nincs most helye, az érdekellentéteket, nézeteltéréseket el kell tenni a kampány utánra. A feladat most, hogy meggyőzzek a kolozsvári magyarokat, románokat arról, hogy van egy olyan csapat, akire érdemes szavazni. Olyan jelöltjeink vannak, akik tudják, hogy mire van szüksége a közösségnek -mondta a szövetségi elnök.  Kelemen Hunor emlékeztetett a Funar korszakra, melynek ideje alatt az RMDSZ nyújtotta a biztonságot, a városban élő magyarok számára.

Kelemen Hunor után Eckstein-Kovács Péter szólt az összegyűltekhez. Eckstein a tőle megszokott erős orgánummal és még erősebb magabiztossággal lépett az egybegyűltek elé. Nem hagyott kétséget afelől, hogy nyerésre játszik a választási kampányban. Mint mondta, egy város életén sokat lendíthet, ha van egy rátermett polgármestere, erre a posztra szeretettel ajánlotta magát. Megválasztása esetén szeretné Kolozsvárt még szerethetőbbé, még élhetőbbé tenni, minden lakos számára. A kampányának jellemzője, hogy mondandóját magyarul és románul egyaránt elmondta. Beszéde végén maga mellé hívta a városi tanácsosjelölteket. Nagy örömének adott hangot, hogy az első helyen egy fiatal hölgy van. Nem ismeretlen, hogy Eckstein támogatja a nők közéleti szerepvállalását. Külön kiemelte a harmadik helyen szereplő Geréd Imrét, aki a legfiatalabb jelölt az RMDSZ listáján, azonban felkészültsége meghazudtolja fiatal korát.

Barabás Katalin képei:

Máté András Levente

Kelemen Hunor

Eckstein-Kovács Péter

A kolozsvári csapat

Geréd Imre és Oláh Emese

A fiatal jelöltek

Kelemen Hunor és Geréd Imre

Kelemen Hunor

Magyar nóta

Kelemen Hunor

„Elkezdődött a 2012-es év önkormányzati választásainak kampánya, és négy hét múlva már az eredmények is ismertek lesznek. Én bizakodó vagyok, hogy mind Csíkszéken, mind Hargita megyében, az egész Székelyföldön az idei eredmények nem lesznek semmivel sem rosszabbak, mint a 2008-as eredményeink. Az RMDSZ idén átlépte a bűvös határt és több mint 10 ezer önkormányzati jelöltünk van, 320 polgármesterjelölttel szállunk versenyben, és 13 megyében indítunk megyei tanácselnök-jelöltet. Bízom benne, hogy június 10-e után azt tudjuk mondani, hogy több mint 280 települést vezetünk, hiszen továbbra is azt vallom, hogy az önkormányzatokban van a legnagyobb erőnk. Ebben a kampányban a választási programunkat úgy írtuk meg, hogy az Erdélyi Konzultáció során leírt, elhangzott véleményeket vettük figyelembe. Több mint 80 ezer családdal beszélgettünk, találkoztunk 2011-ben, és bátran mondhatjuk, hogy az erdélyi magyarok írták az RMDSZ idei programját. Ezekre a véleményekre alapozzuk azt, hogy az elkövetkezendő négy esztendőben mit szeretnénk megvalósítani” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor ismételten elmondta, az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon az elért eredményekre fog építeni és azokra az emberekre, akik már bizonyítottak.
„Az elkövetkezendő négy hétben nem fogunk negatív kampányt folytatni, mélységesen elítélem azokat, akik ilyen módon próbálják a helyi közösségeket meggyőzni. Aki velünk együtt akar működni, most, vagy a jövőben, annak a mocskos és tisztességtelen negatív kampányt le kell állítania. A mi kampányunk egyértelmű üzenetekre, konkrét, tisztességes hozzáállásra fog épülni, az emberekkel való közvetlen kommunikációra” – szögezte le a szövetségi elnök.

A néhány napja beiktatott, Szociálliberális Szövetség által alkotott kormány tevékenységével kapcsolatosan Kelemen Hunor figyelmeztetett:  „Sajnos, mostantól jóra nem számíthatunk, rosszra viszont annál inkább. A nacionalista retorikát, amit ellenzéki pozícióból folytattak a szociálliberális szövetség politikusai, most már a kormányzati intézkedésekben is lassan viszontlátjuk. A tegnap, Marosvásárhelyen tett nyilatkozatok is azt mutatják, hogy az új kormány nem képes ebben a pillanatban normálisan viszonyulni ahhoz, ami Európában mindenhol természetes, vagyis hogy megszerzett jogokat nem veszünk el.  A tanügyminiszter a tegnap azt nyilatkozta, hogy javasolja a kormánynak a MOGYE magyar főszakának megalakítására vonatkozó kormányhatározat visszavonását. Én azt javasolnám a miniszter úrnak tisztelettel, hogy foglalkozzon inkább az ellene irányuló plágium-vádakkal, próbálja meg tisztázni magát, és hagyja, hogy a törvényt alkalmazzák” – emelte ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az idők változnak, és néhány napja az RMDSZ a parlamentben a kormánnyal szemben áll, ellenzéki politikát folytat. Eddig is tisztességesen dolgoztunk, elvégeztük a ránk bízott feladatokat, és most, ellenzékben is ugyanígy járunk el.  Az, hogy nem vagyunk kormányon, nem egy tragédia, a politika az ilyen. Nekünk egy szövetségesünk volt és van, mindegy, hogy kormányon vagy ellenzékben vagyunk, a mi szövetségesünk az erdélyi magyarság.  Mi ezentúl is a közösség érdekeit fogjuk képviselni!”.

hirszerk.

Nyírő József

A Székely Nemzeti Tanács vezetői nyílt levelükben azt írják, felháborítónak tartják és messzemenően elutasítják Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester Kövér László házelnökhöz intézett nyílt levelének üzenetét. “Az abban megfogalmazottak miatt Bunta Levente helyett is megkövetjük Önt, és elnézést kérünk Öntől” – áll az SZNT valamennyi vezetője által aláírt nyílt levelében.

Az SZNT vezetői úgy vélik, Bunta Levente méltatlan arra, hogy a székelyek képviselőjeként szóljon; Székelyudvarhely elöljáróként ugyanis egyetlen gesztust sem tett Székelyföld autonómiája, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak végrehajtása érdekében. Az SZNT Bunta Leventének a “Székelyföld a székelyeké” üzenetét is kifogásolja. “Ez gyakorlatilag azon gyurcsányi retorika felelevenítése, mely a december 5-i népszavazás tragikus sikertelenségéhez vezetett. Az ilyen megnyilvánulásoktól kötelességünk elhatárolódni, kiemelve, hogy a székelységet éppen a magyar nemzet egységéért, a magyar haza védelmében vállalt áldozatok tették a nemzet legmagyarabb törzsévé” – áll a nyílt levélben.

Bunta Levente

Az SZNT egyben köszönetet mondott az Országgyűlés elnökének a nemzeti összetartozás jegyében született törvényekért és azokért az erőfeszítésekért is, amelyeket Nyírő József hamvainak hazahozataláért tett. “A székelyudvarhelyi szertartás újabb mérföldkő a nemzeti egység megteremtése érdekében tett eddigi lépések után” – értékelték az SZNT vezetői.

Székelyudvarhely polgármestere május 4-én intézett nyílt levelet Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azt követően, hogy a Magyar Országgyűlés Hivatala közölte, a polgármester nem támogatta a város központi terére május 27-re vonatkozó közterület-használati kérelmet, amelyet Nyírő József újratemetésének a helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány nyújtott be.

Bunta Levente úgy vélte, az újratemetés nem képezheti egyes pártok választási kampányának a részét. Kijelentette, a rendezvény átpolitizáltsága miatt “a kegyeletsértés veszélye is fennáll”. Azt javasolta, hogy a hamvak átadása a Székelyföld határában történjék meg, és a székelyek gondoskodjanak a kegyeletteljes újratemetésről, mert “Székelyföld a székelyeké”.

 A június 10-i önkormányzati választásokon Bunta Levente a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként próbál újabb polgármesteri mandátumot szerezni. Nyírő József újratemetésének a szervezésével Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje foglalkozik, aki korábban három cikluson át töltötte be a polgármesteri tisztséget.

mti

Elfelejtettem, hogy kell. (life.hu)

A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) nem csak arra jó, hogy az ellátási láncban azonosítsák a termékeket, hanem arra is, hogy megóvják a pácienseket az olyan műtét során elkövetett orvosi műhibáktól, amelyek miatt idegen tárgyak, leggyakrabban törlők maradjanak a testen belül.

A technológia ClearCount Medical Solutions fejlesztése figyeli a műtét során használt sebészeti eszközöket és kelléket, például az érszorítókat vagy törléseket. Az efféle biztonsági megoldás nagyon is indokolt, ha tudjuk, hogy minden 1500 hasi vagy mellkasi műtétből egyben a betegben marad valamilyen idegen test, a Journal of Robotic Surgery 2009-es jelentése szerint. Az ilyen műhibák újabb sebészeti beavatkozást eredményeznek, illetve további költségekkel, lassúbb felépüléssel, s az esetleges fertőzések következtében akár a halállal is számolni kell.

Az eszközök és kellékek RFID-s számbavétele sokkal biztonságosabb a betegeknek, mintha csak manuálisan ellenőriznék, hogy minden megvan-e a műtét végén is – közölte Dr. William Barron, az egyetem orvos-igazgatója, akit az eweek.com idézett. A műtétre bevitt valamennyi eszközt regisztrálja a rendszer, s ha valami a végén hiányzik, azt egy monitoron jelzi. Azaz az orvosi stáb, az orvosok és nővérek számára világos jelzést ad az eltérésről.

Ilyenkor azonnal ellenőrzik a beteget is, egy eszközzel, amely azonnal kimutatja, ha a testében maradt például egy törlőkendő, amelyet az RFID-számáról pontosan azonosítani lehet, így azt rögtön el is távolíthatják. Ezt az ellenőrzést elnézni sem lehet, mert az eszköz találat esetén piros fénnyel világítani kezd és hangjelzéssel is figyelmeztet. Barron szerint, amióta a technológiát használják, egyetlen oda nem való sebészeti tárgy sem maradt a megműtött betegek testében.

komlomedia.hu/kolozsvaros.ro

Az ideiglenes oktatásügyi miniszter

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) különálló magyar karát megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja a Ponta-kormánynak Ioan Mang román oktatási miniszter, aki csütörtökön felkereste a tanintézményt.

Mang a román és magyar oktatókkal folytatott konzultáció után újságírók előtt azt állította: a különálló karhoz “azok sem ragaszkodnak, akik magyar tagozatot szeretnének”, ezt a megoldást szerinte csak a leváltott Ungureanu kormány erőltette.

A magyar tagozat képviseletével megbízott Szabó Béla professzor az MTI-nek azt mondta: el tudnák fogadni, hogy különálló kar helyett önálló magyar főtanszékek alakuljanak, ahogy azt a törvény is előírja, de erre sem kaptak garanciát a minisztertől.

mti

Gál Kinga EP képviselő

A fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.

Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, “akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt”, “most mit tesznek a valós jogsértések ellen”.

Ugyanezen kérdéskör kapcsán az erdélyi magyar Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt. Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség “létét sem hajlandó tudomásul venni”. Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban “a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról”.

mti./mediatica.ro

Magyari Tivadar

A MOGYE-n intézményesített magyar tagozatra van szükség, hogy az egyetemi ügyekről azok döntsenek, akik közvetlenül érintettek benne – mondta Magyari Tivadar pénteken Kolozsváron. Az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese rámutatott arra, hogy a magyar tagozat számára a következő területeken kell biztosítani az önálló döntés jogát: tanrendi önállóság, személyzetpolitikai önállóság, arculati önállóság. Ezek mellé pedig biztosítani kell két fontos területen a közös – román-magyar – egyetem együttes működésének pontos szabályait: az egyenlő fenntartás-fejlesztés szabályait, illetve a közös döntésekben való képviselet szabályait. „Eddig ez történt a kolozsvári egyetemen is. Ha ilyen változtatások megfelelnek a magyar tagozat érdekeinek – és ezt elsősorban maga a MOGYE magyar oktató és hallgatói közössége kell, hogy megmondja – akkor az már csak egy járulékos kérdés, hogy a fentebb vázolt önállóságnak milyen intézményes keretet adnak, azt hogy nevezik: „kar”, „intézet”, „főtanszék”. De ezt is elsősorban az magyar egyetemi közösségnek kell megmondania” – hangsúlyozta Magyari. Hozzátette, az RMDSZ Főtitkársága azt fogja támogatni, amit a MOGYE magyar részének legitim képviselete célként meghatároz: részletesen, tételesen, világosan és hamarosan. „Nehezíti a dolgokat az, hogy az újabb oktatási minisztert a falvédőről választották” – mondta a Szövetség politikusa.

hirszerk.

hirszerk.

A most kiállított szobor csak mása ez eredetinek, de Gergely Balázs hangot adott azon reményének miszerint egy kedvezőbb ciklus ideje alatt sikerülhet az eredeti helyére is visszahelyezni az eredeti szobort. Mint ismeretes nemrégiben megtalálták a műalkotás eredeti darabját azonban sorsa még bizonytalan. A mai szoboravatásra az Evangélikus-Lutheránus Püspökség udvarán került sor. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Kötő József Kolozs megyei elnök, Adorján Dezső evangélikus püspök, valamint a magyar kormány részéről Németh Zsolt államtitkár. Az avatáson elhangzott beszédek a szeretett királynét méltatták, valamint személyének és életének aktuálpolitikai üzenetét fejtegették.

Veres K. Réka és Szalma György képei:

Sz.Gy.

- Fővárosom!

(Kérdezett: bereczki)

Hányadik gyereke vagy szüleidnek?

-Első.

Mire emlékszel legszívesebben gyerekkorodból?

-Nagyszüleimre, főleg nagytatámra.

Melyik országba látogatnál el legszivesebben?

-Romániába … útlevéllel. Egyszer pedig végigutaznám autóval a 66-os utat az Egyesült Államokban.

Melyik a kedvenc konyhád?

-A magyar, a pikáns ételek előnyben.

Tedd sorrendbe: munka, család, szórakozás.

-Család, de néha helyet cserél a munkával, szükség szerint…és a munkám egyben szórakozás is.

Mi akartál lenni 7 évesen?

-Nyugdíjas.

És 20 évesen?

-Ami vagyok.

Ki a példaképed?

-Nincs, de ha mégis muszáj lenne, Anthony De Mello indiai jezsuita szerzetest jelölném meg.

Milyen korban élnél a legszívesebben?

-Most. Számomra nincs ennél jobb, mert élni csak MA lehet, sem tegnap, sem holnap.

Kivel találkoznál a legszívesebben?

-Anthony de Melloval.

Olvastad a Bibliát?

-szakmai “ártalom”, de inkább csak apránként, tanulmányozva.

Ki a kedvenc rajzfilmfigurád? Melyik a kedvenc rajzfilmed?

-Nincs konkrét figura, rajzfilm van, úgy egészben, s ez a “Macskafogó”.

Sorold fel 3 erényedet.

-Becsületes, őszinte, egyenes.

És 3 hibádat.

-Makacs, “egyke”, néhol kényelmes (bár lehet ez utóbbi erény is)

És 3 kedvenc magyar szavadat.

-Szabad, repül, tiszta.

Tengerpart vagy hegyek?

-Hegyek.

Kutya vagy macska?

-Kutya.

Bor vagy sör?

-Sör.

Mit olvastál utoljára?

-Anthony de Mello: Ébredj tudatára. Ezt folyamatosan olvasom.

Vers vagy próza?

-Próza.

Matematika vagy történelem?

-Történelem.

Egy szóban Kolozsvár?

-A világ közepe (persze, az én világomé).

(Kérdezett: bereczki)

librabunda.blogspot.com

Tonja Brenna volt az első tanú, akit a norvég hatóságok szerdán kihallgattak. A 24 éves lány a Munkáspárt ifjúsági szervezetének vezetője és egyben a tábor szervezője is volt. Halottnak tettetve magát élte túl a mészárlást.

A lány éppen egy gyűlést hívott össze, miután érkezett a hír, hogy robbantás történt a fővárosban. Zajt hallott, amely hasonlított egy tűzijáték robajához, ezért elindult a többi táborozó irányába. „Telefonon beszéltem és felháborodásomban csak annyit mondtam: Valakinek nagyon rossz lehet a humora”.

„Hihetetlen gyorsasággal szaladtam a zaj irányába, amiről azt hittem tűzijáték lehet. Félúton voltam, amikor a vendégház mellett két- vagy három embert láttam a földre zuhanni. Rögtön tudtam, hogy lelőtték őket és elordítottam magam: Lövöldözés van Utoyan.”

Óriási lett a pánik, Tonja elbújt a tó melletti sziklák mögé, egy lánnyal, akit már találat ért. „Próbáltam megállítani a vérzést és ameddig csak lehet ébren tartani a lányt, amikor egy másik személy zuhant vérző fejjel a lábaimra. Arra gondoltam, hogy ő már biztosan halott. Az emberek egymás után estek le a földre, hallani lehetett, ahogy sorra a kövekre zuhannak.”

„Reménykedni kezdtünk. Azt mondogattuk egymásnak, hogy holnap már otthon leszünk, Popcornt eszünk és filmet nézünk a szüleinkkel. Emellett persze ott volt az elhagyatottság érzése, hogy semmi esély a menekülésre – senki nem tehetett semmit.”

„Fáztunk és vizesek voltunk. Körülöttünk minden vérben ázott. Azt hittem, hogy csak idő kérdése és én következek.”

Breivik a tárgyalás alatt mosolygott és fejét csóválta, amikor a tanú elmondása szerint élvezettel gyilkolt, és örömkiáltásokkal „ünnepelte” az áldozatokat.

A hidegvérű tömeggyilkos bevallotta, hogy elsődleges célja a lehető legtöbb ember meggyilkolása volt. Azt tervezte, hogy a fiatalokra ijeszt, ők pedig a tengerbe menekülnek, majd vízbe fulladnak.

Egy másik tanú, Oddvar Hansen helyi lakos saját csónakjával igyekezett a helyszínre, amint tudomást szerzett a lövöldözésről. Hallotta, ahogy a táborozók kétségbeesve kiabáltak, segítségért könyörögtek, ám ő csak a sziget déli részén menekülőket tudta felvenni. „Nehéz volt meghozni ezt a döntést. Rettenetes volt utána azzal a gondolattal élni, hogy tehettem volna többet.”

Egy harmadik tanú, Bjoern Ihler két másik társával ugrott be a tóba, mielőtt a rendőr egyenruhába öltözött gyilkos tüzet nyitott volna.

A 69 emberből, akik Utoyan vesztették életüket, 67 fiatalt golyó által halt meg, egy táborozó a sziklákról zuhant le, egy másikat pedig vízbe fullva találtak. Az áldozatok átlagéletkora nem haladta meg a 18 évet.

A hatóságok szerint a tárgyalás egy új szakasza nyílik meg a tanuk vallomásai alapján, amely elegendő bizonyítékot nyújt arra, hogy megállapítsák Breivik beszámítható volt-e vagy sem miközben gyilkolt. Ez alapján pedig azt is tisztázódik, hogy börtönben, vagy a pszichiátrián kell letöltse várható büntetését.

20 000 lej pénzbírságot kapott a U Cluj csapata. Ebből 10 000 lejt, azért ítéltek meg mivel a meccset nem tudták zavartalan körülmények között lejátszani, nem volt alapos vizsgálás a kapuknál, hiszen petárdákat és fáklyákat is becsempésztek a szurkolók. Plusz 10 000 lejt azért, mert nem biztosították a videós-felügyeletet a szurkolók és a játékosok körében illetve az öltözőkhöz vezető bejárónál.

Ezen kívül még büntetést kapott az a két magánszemély is, aki Cadura ütéseket mért, egyikük az U Cluj csapat masszőze Liviu Ciuca és Tripon Gabriel, aki régi tagja a csapat szurkolótáborának, de az Arena alkalmazottja is. Büntetésük értelmében egy évig semmilyen futball mérkőzésen nem lehetnek jelent, valamit 1000-1000 lejt kell mellékbüntetésként kifizetniük. Egy harmadik személy, Dan Tocaci leköpte a CFR játékosát, de ő ezúttal megúszta, a pénzbírságot legalábbis.

bereczki/Sz.Gy.

A német Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen megszervezett tanácskozáson Gert Weisskirchen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlése emberi jogi, demokráciával és humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottságának volt elnöke, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi képviselője kifejtette, a szélsőjobboldali pártok a demokrácia ellenségei, céljuk a demokrácia elpusztítása.

Hazai termék (transindex.ro)

A radikális erők ehhez főként a fiatalokat szeretnék megnyerni – tette hozzá. Megemlítette azt is: Németországban az elmúlt években annyira megnőtt a szélsőjobboldali aktivisták jelentette veszély, hogy a probléma vizsgálatára külön munkacsoportot kellett felállítani a parlamentben. A bizottság egyebek mellett azt vizsgálja, van-e kapcsolat a titkosszolgálatok és a rendőrség, illetve a radikális csoportok között. “Bajban vagyunk, és amire leginkább szükségünk van, az egy közös, új európai stratégia, és új európai uniós eszközök, amelyekkel felvehetjük a harcot a terror ezen fajtája ellen” – hangsúlyozta Gert Weisskirchen.

Grigorij Meseznikov a szlovákiai Közügyek Intézetének (IVO) alapítója, kutatója szerint a helyzet nem ennyire drámai.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) példájával alátámasztva kifejtette, az SNS-hez hasonló jobboldali populista pártok bár rontják a demokrácia “minőségét”, nem akarják tönkretenni a rendszert, hanem hasznot szeretnének húzni belőle. Az SNS-el kapcsolatban a kutató kiemelte, a párt soha nem volt elég erős ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a közbeszédet, ezért radikális eszméi elszigeteltek a szlovák politikai kultúrában.     Grigorij Meseznikov az egyik résztvevő kérdésére összehasonlította az SNS-t és a Jobbikot, hangsúlyozva, hogy szerinte ez utóbbi jóval radikálisabb, de ugyanakkor a politikai fősodor része is. A IVO elemzője szerint mindenképpen szükség van a szélsőjobboldali pártok tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésére, s ha szükséges, ellenlépéseket kell tenni.

Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU Bővítési Tanulmányok Központjának igazgatója szerint egyre inkább megjelennek a Jobbik választási programjának elemei a Fidesz politikájában. Állítására az egyetemi tanár példaként említette, hogy a Jobbikéhoz hasonló álláspontot képvisel a kormány a nemzeti szuverenitás megőrzésével, a nyugdíjpolitikával és a műemlékek átnevezésével, áthelyezésével kapcsolatban.

mti.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a Magyar RTL Televízió Zrt. március huszadikán folyamodott a román médiahatósághoz, jelezvén, hogy az RCS-RDS kábelszolgáltató érvényes szerződés nélkül továbbítja műsorait a hálózatában. A magyar társaság közölte, a 2011. július 1-jén lejárt szerződést a romániai kábelszolgáltató nem újította meg. A CNA felszólította a kábelszolgáltató céget, hogy módosítsa a hatósági engedélyét, és vegye ki műsorrácsából az RTL Klubot.

A CNA március 29-én már 50 ezer lejre (3,35 millió forintra) bírságolta a kábelszolgáltatót, amiért nem kérte a hatósági engedélye módosítását, az RTL Klub kiiktatását, és amiért a műsorrácsából olyan programokat is eltávolított, amelyek sugárzására törvény kötelezi a szolgáltatókat. A hatóság képviselői két héttel ezelőtt szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek, és megállapították, hogy az RCS-RDS műsorrácsa változatlan.

A médiahatóság megállapította, az RCS-RDS indokolatlanul késik a kért intézkedések meghozatalával, ezért bírságoltak ismét. A mostani bírságot kimondottan az RTL panaszára rótták ki, a kötelező programok sugárzásának az elmulasztását egy következő ülésén tárgyalja a testület.

Az RCS-RDS távközlési vállalat – a cég honlapján közzétett adatok szerint – piacvezető Romániában a műholdas, illetve kábeles televíziós műsorszórók és internetszolgáltatók között, ugyanakkor fontos szereplő a vezetékes és mobil telefonszolgáltatások piacán. A Romániával szomszédos országokban, valamint Olaszországban és Spanyolországban is jelen lévő cégcsoport többségi tulajdonosa Teszári Zoltán nagyváradi üzletember.

mti.

Romániában az elmúlt napoknak egyik forró témája volt a közalkalmazottak bérének emelése. Az érdekeltek jelentős része (de nemcsak), nagy figyelemmel követték az eseményeket, és várták a választ arra a kérdésre, hogy mennyivel emelkednek a bérek. A kérdés tehát már nem az volt, hogy emelkedhetnek-e, hanem hogy mennyivel. Ennek az oka abban rejlik, hogy miután 2010. július elsejétől egynegyedével csökkentek a nominális bérek, azonnal ígéret született arra nézve, hogy ezek a jövőben újra emelkedni fognak, és elérik a 2010. júniusi szintet. Ebben az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy szükséges volt-e a 2010-es bércsökkentés, illetve az azóta megvalósult és az idénre kilátásba helyezett béremelések milyen mértékben fenntarthatóak.

Eufória és illúziókeltés

A kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején a romániai gazdaságpolitika olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek kilátásba helyezték a gazdaság felzárkózásának lehetőségét és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ennek hatására Románia nemzetközi megítélése javult, a külföldi vállalatok beruházási hajlandósága nőtt. A külföldi tőke beáramlásának hatására növekedett a termelékenység, ami lehetőséget teremtett a reálbérek fenntartható növelésére. Ebben az időszakban a javuló gazdasági tevékenység eredményeként nőttek az államháztartás bevételei, ami lehetővé tette, hogy az eredményekből ne csak a magánszférában foglalkoztatottak részesüljenek, hanem az állami szféra alkalmazottai, a nyugdíjasok és más személyek is, akik társadalombiztosítási juttatásokban részesülnek. 2000 és 2006 között a reálbérek megduplázódtak, a nyugdíjak pedig közel azonos mértékben emelkedtek.

Az imént vázolt egyensúlyi (tehát fenntartható) növekedési pályáról való letérés első jelei 2006 során kezdtek megmutatkozni, majd 2007-től váltak egyértelművé. 2007 júliusában a kormányzat javaslatára olyan törvényt fogadott el a parlament (a 250-es törvényt), amely a nyugdíjak jelentős emelését eredményezte. A törvény gyakorlatba ültetésének hatására 2007 és 2008 során a nyugdíjak nominálisan 76%-kal emelkedtek, reál értelemben pedig 55%-kal. A nyugdíjak emelése a 2009-es választási évben is folytatódott, nominálisan 5%-kal, ami a nyugdíjak vásárlóerejének szinten tartására volt elegendő. A nyugdíjak emelésének hatására, majd a 2009-re begyűrűzött válság hatására az államháztartás szociális jellegű és nyugdíj-kiadásai a 2007-es 38 milliárd lejes szintről (GDP arányosan 9,8%), 63 milliárd lejre emelkedtek (GDP arányosan 12,7%).
Ezzel egyidejűleg, a 2008-as és 2009-es választási években a kormányzat megemelte a bérkiadásokat is. Ezt egyrészt az egyes alkalmazottaknak fizetett bérek emelése, másrészt az alkalmazottak számának további emelkedése okozta. A bérkiadások a 2007-es 25 milliárd lejes szintről (GDP arányosan 6,5%) 2009-re 46 milliárd lejre emelkedtek (GDP arányosan 9,2%).
A fenti kiadások növekedése nem egyensúlyi, nem fenntartható módon valósult meg, mivel ezt a folyamatot nem kísérte hasonló mértékű makrogazdasági szintű termelékenység-javulás. Emiatt az államháztartás bevételei nem növekedtek, csupán az államháztartás deficitje emelkedett a 2006-os 1,7%-ról a 2009-es 7,2%-ra.

Kijózanodás és keserű szájíz

A 2009-es romániai államelnök választások lezajlása után világossá vált, hogy az illúziókeltő gazdaságpolitika nem folytatható. Ebbe a kijózanodási folyamatba besegített a nemzetközi gazdaság helyzete és az a tény, hogy a külföldi szereplők sokkal óvatosabbá váltak: a kockázatos gazdasági helyzetben levő államokat nem vagy csak korlátozott mértékben voltak hajlandóak finanszírozni. Másrészt a 2009. márciusában a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal kötött megállapodás értelmében Romániának kötelessége volt az államháztartás hiányát csökkenteni, az állampénzügyeket fenntartható pályára állítani. Ezen a téren a 2009-es év még nem hozott áttörő eredményt, valószínűsíthető, hogy az európai parlamenti választások, illetve az államelnök-választás miatt. Ezért a választások lezajlása után gyors cselekvési kényszerhelyzetben került a kormány. Szükségessé vált, hogy már 2010. január 1-től olyan intézkedések szülessenek, amelyek a 2010-es államháztartási hiányt reálisan (nemcsak ígéretek szintjén) csökkenthetik. A gyors cselekvési kényszerhelyzet ellenére a döntés megszületésének idejéig szinte egy fél évet kellett várni.

Az eredeti döntés szerint az egyensúlyteremtő politika a kiadások csökkentésén alapult volna, mivel az egyensúlytalanság előidézésében (a külső tényezőkön kívül) szintén a kiadások játszottak szerepet. Ennek értelmében a nyugdíjaknak és más szociális kiadásoknak 15%-kal, a béreknek pedig 25%-kal kellett csökkenniük, emellett pedig más, kisebb horderejű juttatások kerültek felfüggesztésre. Az eredeti elképzelésből, jogi okokból kifolyólag, a nyugdíjak nominális csökkenése nem valósult meg. Ehelyett a hozzáadott értékadó öt százalékponttal emelkedett, így végül a túlsúlyos kiadáscsökkentő intézkedések bevételnövelő intézkedéssel is párosult.
A fenti intézkedéscsomag alternatívája a bevételek nominális növelése lehetett volna. A bevételek növelésének egyik lehetősége az adóterhek növelésén keresztül valósulhatott volna meg. Politikai viták lavináját indíthatta volna el ez a forgatókönyv, amely tovább halaszthatta volna a tényleges kiigazító lépések megtételét. Az adóteher növelése ugyanakkor gazdasági torzító hatásokkal is együtt járt volna, illetve az amúgy is visszaesőben levő gazdaságot szintén megszorította volna. Ez a megoldás kockázatosabb is, mert az adóteher növelése alól legális és illegális eszközökkel ki lehet bújni, ami a kívánt hatás elérését kétségessé teszi.

A nominális bevételek növelésének egy másik lehetősége az infláció gerjesztésén keresztül valósulhatott volna meg. Az infláció hatására magasabbak lesznek az árak, a nominális GDP, aminek hatására emelkednek az államháztartás bevételei. Ennek eredményeképpen ugyanazok a nominális közalkalmazotti bérek (2010 júniusiak) hasonlómód alacsonyabb vásárlóerővel rendelkeztek volna, mint a megvalósított program esetén. Tehát a bérek reál értelemben vett kiigazítását nem lehetett elkerülni, a gazdaságpolitikának arra vonatkozóan volt választási lehetősége, hogy nominálisan csökkenti azokat, és megakadályozza az inflációs folyamat kibontakozását, vagy teret enged az inflációnak, hogy az rejtett adóbevételként igazítsa ki a fennálló egyensúlytalanságot. Az inflációs forgatókönyv választása kockázatos megoldás lett volna, mert nem került volna sor annak egyértelmű kimondására, hogy a makrogazdasági egyensúlytalansággal állunk szemben. Az inflációt tapasztalva az alkalmazottak bérük emelésért harcoltak volna, újra szorítóba kényszerítve a kormányzatot. Másrészt az infláció révén történő kiigazítás valamivel lassabban valósult volna meg, ami a gyors kiigazítás szempontjából újra kedvezőtlen hatást jelentett volna.

A 25%-os bércsökkentés által a kormányzat „behozta” a 2010-es évben a döntés halogatása miatt elvesztegetett hónapokat, és 2010. egészére vetítve 12,5%-os (cash-flow szemléletben 10,5%-os) bércsökkentést valósított meg. 2011 január 1-től érvényes bérek (amelyek a 25%-os csökkentés után 15%-os emelést tartalmaznak) azt a bérszintet tükrözik, amelyre 2010 elején kellett volna kiigazítani.
A bérek csökkentése mellett, a kormányzat szigorú személyzeti politikát alkalmazott azzal a céllal, hogy ezáltal is kordában tartsa a kiadásokat. A cél a korábban földuzzadt közalkalmazotti létszám csökkentése volt. A kormány ezen a téren szelídebb megoldást választott, politikáját alapvetően egy természetes folyamatra helyezte: egységesen nem alkalmazott új személyeket azok helyére, akik nyugdíjazás vagy más okból kifolyólag önszántukból megszűnt közalkalmazotti státusa. Ez a személyzeti politika nem kívánt újabb konfrontációs felületet nyitni a lakossággal, és visszás helyzeteket is előidézett, mert olyan intézmények szembesültek személyzeti problémákkal, amelyeket esetén az alkalmazottak létszámának csökkentése nem lett volna indokolt. Ezzel egyidejűleg, a rendszer olyan közalkalmazottakat foglalkoztatott, akikra nézve indokolt lehetett volna a tevékenységük beszüntetése vagy csökkentése.

2012 – választási év

A meghozott intézkedések makrogazdasági szempontból a kívánt hatást érték el, a bérkiadások a költségvetésben csökkentek, 2011-ben 38,5 milliárd lejre rúgtak (GDP arányosan 7%). Az államháztartási hiány csökkentésében más intézkedéseknek is volt szerepük, amelyeket témánk meghatározása miatt nem részletezünk.
A 2012-es költségvetési tervben a kormányzat 1,3 milliárd lejjel növelte a béralapot (39,8 milliárd lejre, GDP arányosan 6,5%-ra). Az előirányzott béralap 2012. június 1-től 6% körüli béremelést tett volna lehetővé. A meghatározott béralap olyan költségvetésnek a része, amely (cash-flow módszertan alapon) 1,9%-os hiányt irányzott elő. A béremelés lehetőségét már a költségvetés elfogadásakor kilátásba helyezte a Boc-kormányzat, de csak nyilatkozatok szintjén; a béremelés időpontjának és pontos mértékének a meghatározását májusra halasztotta. A béremelés szükségességét a Boc-kormányt követő Ungureanu-kormány is felvállalta, megvalosítása azonban az őt követő Ponta-kormány hatáskörébe maradt.

A politikai nyilatkozatok szintjén számos alkalommal megjelent a 15%-os béremelés szükségessége a 2010 júniusában érvényes bérek visszaállítása érdekében. Ekkora mértékű béremelést a jelenlegi 2012-es költségvetés, nem tenne lehetővé, így mindenképp költségvetés módosításra lenne szükség. A kérdés csupán az, hogy milyen irányba módosuljanak a költségvetés keretszámai. Amennyiben a gazdaság a vártnál jobban teljesített volna, a béremelés (egyik) forrását a pótlólagos bevételek képezhették volna. Erre gyakorlatilag nem került sor. Egy másik lehetőség az egyéb kiadások csökkentése lehetne. Ennek kivitelezhetősége attól függ, hogy milyen egyéb kiadások csökkennének. A bérek emelése (várhatóan) nem egyszeri alkalommal, hanem folyamatosan (azaz az elkövetkező évekre is) megnöveli a kiadásokat, ami azt feltételezi, hogy azok a kiadások, amelyek terhére a béremelés történt, permanens módon a tervezett pálya szintjénél alacsonyabbaknak kell lenniük. Ennek megvalósítása kockázatokat rejt magában. Harmadik lehetőség: a jövőbeli jövedelmek terhére történik meg a béremelés, ami az államháztartási deficit növelésében érhető tetten.

A Ponta-kormány diskurzusa és cselekvése a korábbi prudens politika folytatásaként jelenik meg, annak ellenére, hogy ellenzékben kemény kritikával illették ezt a politikát. Hatalmon lévén, diskurzusváltásra került sor, az eddigi megnyilvánulások a felelősségteljes gazdaságpolitika irányába mutatnak, annak ellenére, hogy a 2012-es év helyhatósági és parlamenti választási év. Ennek a magatartásnak az alakításában valószínűleg komoly szereppel bír Florin Georgescu pénzügyminiszter személye is, aki korábban már volt pénzügyminiszter, újabban pedig a Román Nemzeti Bank kormányzóhelyettese volt.
Az új kormány, a populista kísértések ellenére, 2012. június 1-től olyan mértékű béremelést valósít meg, amely alapvetően összhangban van a lehetőségekkel, és csak nagyon kis mértékben folyamodik a deficit terhére történő kiadásemeléshez. A nemzetközi szervezetekkel május elején folytatott tárgyalások értelmében az államháztartás hiánya 1,9%-ról csupán 2,25%-ra emelkedik meg. Ezt a hiánycél-emelést nem csak a bérkiadások emelése tette szükségessé. Ennek gyakorlatba ültetése költségvetési kiigazítás keretén belül történik meg, várhatóan június második felében.

A béremelések körüli közvita forró hangulata nyomást gyakorolt a politikai erőkre, amelyet – úgy tűnik – rövid távon kezelni tudott az új kormány, de középtávon a kilátások homályosabbak. Politikailag elengedhetetlenné vált egy újabb béremelési hullám felvállalása, amelyet a Ponta-kormány az év végére halasztott. Egyelőre nem világos, hogy mi fogja ennek forrását képezni. Amennyiben a decemberi béremelési hullám is megvalósul, a 2013-as költségvetés béralapja 46 milliárd lej körüli értékre kellene emelkedjen, amely GDP-arányosan 7,2%-ot jelentene. Ez önmagában a jövő évi államháztartási deficitre 0,7 százalékpontos többletterhet ró, és egyéb intézkedések hiányában kérdésessé teheti a teljes államháztartási hiány 3%-os küszöbérték alatti tartását, emiatt pedig a bérek reálértelemben történő emelésének a valószínűségét.

Következtetések:

1. A 2010 és 2011 során meghozott intézkedések szükségesek voltak, és a legkevésbé kockázatos megoldásnak bizonyultak. A várt eredmények relatív gyorsan jelentkeztek, a makrogazdasági egyensúly viszonylag gyorsan helyreállt. Ez az eredmény annál is inkább értékelhető, mivel az intézkedések megvalósítása nem kedvező nemzetközi gazdasági környezetben történtek.

2. Az intézkedések legvalószínűbb megvalósítható alternatívája az infláció gerjesztése lett volna. Ez rosszabb megoldás lett volna, mert egyrészt időben elhúzta volna a kiigazítás megvalósulását, másrészt kevésbé átlátható módon működött volna, és ezért a létrejövő állapotot kevésbé lettek volna hajlandóak elfogadni a romániai gazdasági szereplők. Ez újabb feszültségek forrása lehetett volna a jövőben, mindamellett, hogy az elkövetkező években a magasabb infláció letörésének pótlólagos költségei is jelentkeztek volna. Az elmúlt évek eseményei bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy makrogazdasági kiigazítás nemcsak infláció révén valósítható meg.

3. Az intézkedések a makrogazdasági stabilitás elérése szempontjából ugyan eredményesek voltak, de konzerválták a fennálló struktúrákat, így az államháztartáson belüli szerkezetváltásra nem került sor.

4. Az idei választási év gazdaságpolitikája a korábbi politika folytatásának irányába mutat, valószínűleg 2012-ben sikerül megőrizni a makrogazdasági relatív egyensúlyi helyzetet. A kockázatok a 2013-as és azt követő évekhez kapcsolódnak. A 7,3% körüli decemberre várható béremelés reálszintjének fenntarthatósága jelenleg még kérdéses. Változatlan makrogazdasági teljesítmény és az államháztartás strukturális átalakítás nélkül a decemberi béremelés terhet ró az elkövetkező egy-két év költségvetésére, de ez a teher korántsem olyan mértékű, amelyet az illúziókeltő 2007-2008-as gazdaságpolitika akkor okozott.

Fotó: Sütő Zsolt

A Save the Children kezdeményezés 160 országban méri fel évente az anyák és gyermekek életkörülményeit gazdasági, oktatási és egészségügyi szempontok figyelembevételével. Idén 12. alkalommal hozták nyilvánosságra a döbbenetes adatokat. Afganisztánban például minden második terhes nő életét veszti terhesség vagy szülés közben. A szülések kevesebb mint 25%-a történik orvosi  vagy szakfelügyelettel.  Afganisztánban az anyák várható élettartama 50 év, míg Japánban 87.

Románia a fejlett országok közé van sorolva és itt a 35. helyet foglalja, Málta és Szerbia között. Magyarország a 22. helyen jobban áll, mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Csehország vagy Lengyelország.

bereczki

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/hol-a-legjobb-a-vilagon-anyanak-lenni/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/05/a-ponta-kormany-programjanak-prioritaslistaja-brusszelben/ http://kolozsvaros.ro/2012/05/a-ponta-kormany-programjanak-prioritaslistaja-brusszelben/#comments Thu, 10 May 2012 06:27:35 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4627 tovább olvasás →]]> A nemrégiben megalakult kormány első lépései és programja miatt, valamint a tokaji bor ügyében emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.

A fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.

Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, „akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt”, „most mit tesznek a valós jogsértések ellen”. Ugyanezen kérdéskör kapcsán az erdélyi magyar Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt.

Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség „létét sem hajlandó tudomásul venni”. Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban „a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról”.

MTI

A parlament felsőháza megszavazta a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség választási törvénymódosítását, amely az egyfordulós, tiszta egyéni körzetes választási rendszer bevezetését irányozza elő. A tervezet értelmében az első forduló után az a jelölt nyer mandátumot az egyéni választókerületben, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a voksok arányától.

Az RMDSZ álláspontját ismertetve Markó Béla arra emlékeztetett: a Szövetség volt az egyedüli politikai szervezet, amely kezdetektől fogva ragaszkodott a 2004-ig érvényben lévő, arányos képviseletre épülő választási rendszerhez. Leszögezte: a magyarság számára azért elfogadhatatlan ez, mivel kiszorítja a Parlamentből a kisebbségben lévőket. – Egy olyan nagy ország esetében, mint Románia, amelyben számos hagyományos régió és helyi közösség van, egy arányos választási rendszerre van szükség: ez biztosítaná a különböző régiók, érdekek képviseletét, még ha ezek kisebbségben is vannak – mondta a politikus. Szerinte az lenne a legjobb, ha visszatérnének a korábbi megyei listás rendszerhez, de ha ez nem lehet, akkor is olyan – akár vegyes – rendszert kellene kialakítani, amely biztosítja ezt az arányosságot.

Az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) adott nyilatkozatában Markó Béla azt is elmondta, az egyéni körzetes választási rendszer erőltetése nem írható kizárólag az USL számlájára, hiszen annak idején Traian Basescu államfő kezdeményezett népszavazást ennek érdekében, és utána is ő szorgalmazta ennek bevezetését. – Ezt a Demokrata Liberális Párt is támogatta, legalábbis úgy tett, mintha egyetértene, és most ez üt vissza. Rajtunk kívül mindenki agitált egy ilyen választási rendszer érdekében, de nem azért, mert azt hitték, hogy ez jó lesz, hanem mert demagóg módon próbáltak népszerűségre szert tenni – tette hozzá. „Az, ami most történt, hogy az új kormány egy nacionalista retorikával került hatalomra, amelyet minden bizonnyal folytatni fog, figyelmeztetés a magyar közösség számára: szó sincs arról, hogy elmúlt volna az egység, az összefogás szükségessége. Ha nem vagyunk politikailag erősek, akkor minden eredményt fel lehet számolni, amit eddig elértünk. Ez talán kijózanítóan hat majd egyesekre, hogy itt össze kell fogni, mert ha nem, akkor baj lesz – jelentette ki az ETV-nek adott nyilatkozatában Markó Béla.

hirszerk.

Presser Gábor és Rúzsa Magdi egyedi, közös produkciója lesz az idei rendezvénysorozat legnagyobb koncertje, de a többi fellépőre sem panaszkodhatnak a fesztiválrajongók. A jazz-vonalat a Budapest Raggtime Band képviseli, a blues-os hangulatot Hobo és bandája garantálja, ugyanakkor a Főtéren koncertezik az Edda és a Neoton Familia is – számolt be Sánta Levente fesztiváligazgató.

Gergely Balázs, a fesztivál főszervezője, a szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: a Kolozsvári Magyar Napok programja idén is színes kínálattal jelentkezik, ahogy azt megszokhattuk, klasszikus zene, könnyűzene, képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók, kézműves foglalkozások is várják a helyieket és a Kolozsvárra látogatókat. Nem maradnak el a népszerű gyermekprogramok, borbemutatók, színházi előadások, irodalmi estek, közéleti beszélgetések vagy esti bulik sem. “Az esti főtéri koncertek mellett a Farkas utcai fesztiválutca lesz a közösségi találkozási pont, ami megadja a magyarságnak azt az élményt, amire korábban, a rendezvény létrehozása előtt nem lehetett példa” – fogalmazott Gergely Balázs. Mint beszámolt, a Bethlen Gábor Alap kiemelt fontosságú nemzeti intézménnyé nyilvánította a Kincses Kolozsvár Egyesületet.

Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, a Kincses Kolozsvár Egyesület alapító tagja kijelentette: a közigazgatási szervek idén is a Kolozsvári Magyar Napok mellett állnak, a Kolozsvári Városi Tanács 40 000 lejt, a Kolozs Megyei Tanács pedig több mint 50 000 lejt utalt ki a rendezvény támogatására. Elmondta, a megyei testület a Kolozsvári Filharmónia komolyzenei koncertjével és képzőművészeti kiállítások megszervezésével is kiveszi a részét a Kárpát-medence egyik legrangosabb kulturális eseményéből.

sajtóközlemény

Alföldi András

A német ókortudomány hű követése után a magyar ókortudósok egy része a századfordulón úgy gondolja, hogy az egy évszázados kutatástörténetre visszatekintve értelme lehetne már „magyar ókortudományról” beszélni: Petz Vilmos (1854 – 1923) a sokak által máig használt Ókori Lexikon szerzője, a magyar bizantinológia atyja a latin és a görög műveltség és nyelviség kettéválasztását szorgalmazta, keresve az antik hagyományok magyar kultúrába is beszivárgó latin elemeit, egyedi szint hozva az útkereső „magyar” ókortudomány palettáján. Az „eredetiség” és a kiaknázatlan lehetőségek után kutatva a magyaros – vagy mondhatni sajátosan helyi jelleget – kereső ókortudomány talán legeredetibb alakja és egyben egy korszak iskolateremtő képviselője, Alföldi András (1895 – 1981). A kivételes szakmai tudással rendelkező ókortörténész kezdetben Pannónia és Dacia történetével foglalkozott, ám későbbi kutatásai a Római Birodalom egészére kiterjedtek. Módszertanának alapvonása, hogy a történelmi folyamatokat egészében, kontextusukban próbálja megérteni több tudományág – régészet, numizmatika, történetírás, filológia – interdiszciplináris együttműködését hívva segítségül. A római társadalom kutatásába bevonta a Barbaricum, vagyis a környező népek múltjának és régészeti anyagának a kutatását is. Irányadó módszertana nemcsak a magyarországi ókortudományba hozott új lelkesedést és alapozott meg egy máig ható iskolát, de hamar a nemzetközi figyelem középpontjába helyezte a nagyformátumú tudóst. Tanítványai személyében – a világhírű epigráfus, Mócsy András (1929- 1987), a mindenki által csak „direktor úrnak” becézett Fitz Jenő (1929 – 2011) vagy a régészként eredményeskedő Nagy Tibor (1910 – 1997) – az ókorkutatás további generációi kerültek ki, akik mindvégig az interdiszciplinaritásban és az ókortudomány egyetemes jellegében látták a magyar szakemberek kirobbanási lehetőségét és a járható tudományos utat. A harmincas évek végén, az ókortudomány nemzetközi szinten is kezdett egyre inkább szakosodni és ugyanakkor a politikától is tarkítottá válni (lásd Raffaele Pettazzoni vagy Franz Altheim politikai ingadozásait), amit a „magyaros” ókortudományt követők – Moravcsik Gyula (1892 – 1972) vagy Alföldi is – átvett.

Alföldy Géza

A harmincas években Budapesten föltűnt egy másik csodabogara is a magyar és az egyetemes ókortudománynak: a vallástörténész Kerényi Károly (1897 – 1973). A sokáig Pécsett, majd Szegeden is oktató klasszika – filológus, vallástörténész új szint hozott a magyar tudományos életbe. A kortársai által versekben, naplókban és regényben is megörökített tudós a Carl Gustav Jung által kidolgozott analitikus pszihoanalizis és archetípusok vallástörténeti alkalmazásának legnagyobb tekintélyű tudósa lett, akinek budapesti magánóráit fürtökben lógva hallgatták a bölcsészhallgatóktól az orvos hallgatókig. Hétvégén tartott, kirándulásokkal és auktorolvasással tarkított szakmai szemináriumain, Stemma Kör néven a magyar ókortudomány legjava gyűlt össze, olyan tanítványokat vonzva mint a Homéroszt fordító Devecseri Gábor (1917 – 1971), az ókori keleti kultúrákat kutató Harmatta János (1917 – 2004), az egyiptológus Dobrovits Aladár (1909 – 1970), a művészettörténész Szilágyi János György (1918 – ) vagy a későbbi világhírű vallástörténész, Angelo Brelich (1913 – 1977). A budai hegyekben eltöltött hétvégék során a korabeli magyar értelmiségi elit – a Karinthy család, Szerb Antal, Trencsényi – Waldapfel Imre, karmesterek, költők, zenészek – követték az akkor már Magyarország első számú „sztár” ókortörténészévé váló Kerényit. Az általa hirdetett „religio academici”, vagyis az ókortudós hitvallása is az egyetemesség és az interdiszciplinaritás jegyében hirdette a szakma szeretetét. Anekdoták szerint a nehéz természetű zseniális tudós még reggelijéhez kapott tojássárgájában is a Napkultuszra és vallási jelenségekre asszociált.

Kerényi Károly

A Második Világháború eseményei megpecsételték a két iskolaformáló egyéniség sorsát és ezáltal a magyar ókortudományt is. Kerényi Károly 1943 – ban Svájcba emigrál, majd a kommunista hatalomátvétel szószólójának, Lukács Györgynek köszönhetően, végérvényesen kiszakad nemcsak hazájából, de annak hivatalos tudományos szféráiból is. Ugyanígy jár Alföldi András is, aki 1947 – ben Angliába, majd ezt követően Svájcba végül az amerikai Pricetonba emigrál. Bár mindkét kutatót a világ legnagyobb egyetemei hívják meg előadóként, mégis életüket gyökeresen megváltoztatta a kényszerű hontalanság. A két mester emigrációja és szakítása a hivatalos rendszerrel szétszabdalta a magyar ókortudomány útját is. Első és másodgenerációs tanítványai közül néhányan, főleg a legtehetségesebbek, így a neves gazdaságtörténész Pekáry Tamás (1929 – 2010), a vallástörténész Thomas Köves – Zulauf (1923 – ) vagy korunk Mommsene, Alföldy Géza (1935 – 2011) elhagyták az országot, külföldön követve Alföldi és Kerényi ókorszemléletét. Mások a Pannónia – kutatást tették „hazai” unikummá és követték ebben Alföldi sajátosan magyar, de módszertanában mégis egyetemes irányzatát. Sokan az ókortudomány hazai iskoláinak kitartó céderői voltak a kommunizmus idején, átemelve az ingadozó, de ideológiáktól talán legkevésbé fertőzött történettudományi irányzatot a jelenbe. Ilyen nagyhatású oktató és kutató volt a nyelvzseni Hahn István (1913 – 1984), a latinos Borzsák István (1914 – 2007), a magyar egyiptológia tartópillére, Kákosy László (1932 – 2003) vagy a matematikatörténész Szabó Árpád (1913 – 2001). Akadt persze olyan is, akiknek neve ma már rosszul cseng az ókortudomány történetében.

Mócsy András

Alföldi és Kerényi iskolájában számos régész és ókortörténész generáció lelte meg azt az erős várat, amelyben a magyar ókortudomány sokáig úgy tűnt, hogy nemzetközi erőddé tud válni. Bárhogy is alakult, hatásuk mai napig él. Az ókortudomány ma, a második generációs tanítványok óvó égisze alatt már csakis a nemzetközi projektek és együttműködések révén tud életben maradni és továbbvinni a nagy elődök munkáját.

Szabó Csaba

A sajtótájékoztatón a polgármester jelölt mellett jelen volt Boros János korábbi, valamint László Attila jelenlegi al-polgármester. Mindkét politikus támogatja Ecksteint munkájában, valamint az önkormányzati választásokra való felkészülésben. A sajtótájékoztató románul és magyarul folyt, Eckstein-Kovács mondandóját minden esetben románul is előadta. A megnyitó élénken foglalkoztatta a román média munkatársait is, ami azt jelzi, hogy komolyan számolnak a jelölttel mint lehetséges polgármesterrel.

Az iroda egy egykori patika helyén lett berendezve (Corso Bistro mellett). Erre rájátszva Eckstein többször hangsúlyozta, hogy az iroda valóban egyfajta patikaként fog működni. Akinek fáj a feje betérhet, hogy  megoldást találjanak problémájára. Az iroda délelőtt 10 órától lesz nyitva, este 8 óráig, hétköznapokon és hétvégén egyaránt. Az RMDSZ polgármester jelöltje, meghatározott időpontban lesz jelen és fogadja az érdeklődőket. Az iroda falán elhelyezésre kerül hamarosan egy Kolozsvár térkép, melyen a lakosok megjelölhetik a problémás helyeket, várható, hogy a térkép hamarosan tele lesz rajzolva.

A megnyitó Vázsonyi János szaxofon játékával kezdődött. Vázsonyi János jazz zenész, a budapesti  Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén végzett, és nem mellékesen Vázsonyi Vilmos egykori szabadelvű politikus ükunokája (vagy dédunokája, ezt Eckstein sem tudta pontosan). A sajtótájékoztatót csupán egy gyerekét ölében tartó virágárus zavarta meg, aki adott Ecksteinnak egy csokor gyöngyvirágot, majd más érdeklődő hiányában távozott. Nem sokkal később az asztaloknál tűnt fel, hogy elkérje a maga részét a felszolgált szendvicsekből.

Veres K. Réka képei:

Péter, te leszel a polgármester és pont.

Magyarul, románul: polgármester leszek.

Vázsonyi János elfújta Eckstein nótáját.

Valamit be kell vallanom...

...és még egyszer elfújta...

Nyugi...megnyerem nektek.

Domnule primar...egy kis virágot?

Be kell vallanom... sajtós vagyok...kérem a szendvicsem!

 Sz.Gy.

A PDL Ioan Mang tanügyminiszter felmondását követeli – olvassuk ma a gandul.info-n. A PDL és Emil Boc szerint Ioan Mang tudományos munkájának javarésze plágium. Konkrétan Boc a miniszer egyik Krajován bemutatott előadását hozza bizonyítékként, ami szóról szóra megfelel egy japán kutató 1999-ben kiadott munkájának.

“A PDL kéri a tanügyminiszter azonnali leváltását, mivel a tudományos munkája teljes egészében plágium. Nincs mit keresnie a Tanügyminisztériumban. Az ő helye teljesen máshol volna.” – állítja Boc. A volt miniszterelnök ugyanakkor bizonyítékokkal támasztotta alá kijelentését, lásd alább.

Mang-verzió (gandul.info)

Japán-verzió (gandul.info)

Gandul.info/bereczki

Erzsébet királyné megtalált mellszobra

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezete és az Evangélikus-Lutheránus Püspökség tisztelettel meghívja a 2012. május 11-én, 18 órától az Erzsébet szobor másolatának átadására. A múlt század elején Kolozsváron, a Fellegvár aljában állt a népszerű királyné mellszobra, melyet Stróbl Alajos készített. A miskolci szobor alapján készített másolatot az Evangélikus-Lutheránus Püspökség udvarán állítjuk fel (Kossuth Lajos/1989 december 21. u. 1. sz.).

A szobor korábbi talapzata

Jelen levéllel tisztelettel meghívjuk Önt az átadó-ünnepségen való részvételre.

Alkalmi beszédet mondanak:

Ft. Adorjáni Dezső, evangélikus-lutheránus püspök, a rendezvény házigazdája

Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára

Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei alelnöke

Tisztelettel, Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus-lutheránus püspök

Csigi Levente, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöke

Gergely Balázs, a szobor újraállításának kezdeményezője és szervezője

Kolozsvár, 2012. május 8.

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/felavatjak-a-sissi-szobor-masolatat-kolozsvaron/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/05/smaranda-enache-tamogatasara-szolit-fel-az-emnp/ http://kolozsvaros.ro/2012/05/smaranda-enache-tamogatasara-szolit-fel-az-emnp/#comments Mon, 07 May 2012 18:55:54 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4566 tovább olvasás →]]> Az Erdélyi Magyar Néppárt felszólította az RMDSZ-t és az MPP-t, hogy „önös érdekeiket félretéve léptessék vissza saját pártjelöltjeiket”, és mindhárom magyar politikai alakulat támogassa a független Smaranda Enachét.

Az EMNP Maros megyei és marosvásárhelyi vezetősége szerint a kampánykezdet előtti utolsó héten, május 11-éig még lehetőség van az összefogásra annak érdekében, hogy leváltsák a jelenlegi marosvásárhelyi városvezetést. „Ez a cél fontosabb, mint a politikusok egyéni és a pártok politikai érdekei. Ez a közösség érdeke! (…) Ezért felszólítjuk az RMDSZ-t és az MPP-t, hogy önös érdekeiket félretéve léptessék vissza saját pártjelöltjeiket, Frunda Györgyöt, illetve dr. Benedek Imrét, és soroljanak be a független Smaranda Enache mögé. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy Marosvásárhelyen a jelenlegi agresszív, populista városvezetés helyett új típusú, felszabadultabb, európai szellemiség alakuljon ki, amelyet a város lakossága megérdemel! Támogassa mindhárom magyar politikai szervezet a függetlenként induló Smaranda Enachét a június 10-én esedékes helyhatósági választásokon!” – áll vasárnap esti közleményükben.

Székelyhon.ro

„Nagyon figyelmesen végigolvastam a Szociálliberális Unió kormányprogramját és a következő megállapításokra jutottam: gazdasági, szociális téren az új kormány gyakorlatilag semmilyen változást nem javasol az előző kormányhoz képest. A Ponta-kormány által összeállított program azonban az elmúlt 22 év első olyan tervezete, amelyből a Romániában élő nemzeti kisebbségek teljes mértékben hiányoznak, még említés szintjén sincsenek jelen. Ilyen szempontból leszögezhetem, hogy országos premier ez a kormányprogram” – mondta el felszólalásában az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 22 évben, az egymást követő román kormányok mindegyike legalább deklaratív módon foglalkozott a nemzeti kisebbségek helyzetével.
„A Petre Roman vezette kormánytól kezdődően a Teodor Stolojan, Nicolae Vacaroiu, Victor Ciorbea, Radu Vasile, Mugur Isarescu, Adrian Nastase, Calin Popescu Tariceanu, Emil Boc és a Mihai Razvan Ungureanu által vezetett kormányok mindegyike olyan programot állított össze, amelyben kisebb vagy nagyobb intenzitással ugyan, de szerepelt a nemzeti kisebbségek védelme, akik munkájukkal, kultúrájukkal hozzájárulnak az ország gazdagságához, és nem kívánnak mást, csupán nemzeti, kulturális és nyelvi identitásuk megőrzését”.

Kelemen Hunor leszögezte, a beiktatásra váró kormány üzenete világosabb a napnál:
„ti, nemzeti kisebbségek nem léteztek. Magyarok, németek, zsidók, romák, szerbek, szlovákok, oroszok, törökök, tatárok, albánok, olaszok, rutének, makedónok, bolgárok, ukránok, örmények… nem számítotok, nem léteztek! A szavazatotokra szükség van, de a szociálliberális kormány nem méltat figyelemre. Nem érdemeltek egyetlen szót, egyetlen mondatot sem a kormány programjában. Ez egy olyan tiszta, egyenes üzenet, amelyet nem lehet félremagyarázni, rosszul értelmezni. Ezzel a kormányprogrammal gyakorlatilag visszatérünk a XX. század legsötétebb évtizedeibe, amikor a nemzeti kisebbségek létét egyszerűen letagadták”.

A szociálliberális politikusok nacionalista megnyilvánulásának nevezte az RMDSZ elnöke a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kapcsán elhangzott nyilatkozatokat is. Kiemelte, az új tanügyi törvény előírásai világos és egyértelmű keretet teremtenek az anyanyelven való oktatáshoz, amely természetes kell legyen mindenki számára.
„Ha a MOGYE szenátusa elutasította és megtagadta az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, teljesen egyértelmű volt, hogy a kormány közbelép. Az egyetemi autonómia nem lehet kifogás a törvénytelenségre. Ha Önök úgy ítélik meg, hogy az egyetemi autonómia akadályozza az anyanyelven való oktatáshoz való jogot, akkor lehetőségük van a magyar nyelvű, állami egyetem beindítására. Ezzel a gesztussal a kommunista diktatúra által elkövetett visszaéléseket is eltörölhetnék” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Arra is emlékeztetett, hogy az RMDSZ az elmúlt 22 évben a folyamatos párbeszéd és a legitim, politikai eszközök híve volt.
„A megszerzett jogok eltörlése, semmibe vétele nagyon aggasztó és súlyos jelzés számunkra. Ezen az úton elindulva számíthatunk arra, hogy más, megszerzett jogokat is felfüggesztenek, semmisnek nyilvánítanak. Én azt vártam, hogy a kijelölt kormányfő kiáll és elmondja, megfellebbezi a marosvásárhelyi táblabíróság döntését a MOGYE ügyében, hiszen ő a törvény betartását akarja szavatolni, nem pedig annak megszegését. Tisztelt miniszterelnök úr! Barátsággal és tisztelettel kijelentem, nem fogadjuk el, hogy visszafordítson egy olyan sötét múltba, ahol a nemzeti kisebbségek választhattak aközött, hogy csendben tűrik sorsuk, vagy kivándorolnak, elhagyják szülőföldjüket. Nem akarunk bizonytalanságban élni, nem akarunk senkitől elvenni semmit. Keressük a párbeszéd lehetőségét, a jóérzésre és az alapvető emberi jogok betartására való hajlandóságot, és biztosítom Önt arról, hogy minden törvényes eszközt felhasználunk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat, megvédjük a megszerzett jogainkat” – mondta parlamenti felszólalásában Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök leszögezte, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem szavazza meg az új kormányt, hanem ellenzékbe vonul, de továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét. A kormány intézkedéseit felülvizsgálja, és amiről úgy gondolja, hogy az ország érdekeit szolgálja, azt támogatja. Kelemen Hunor példaként említette a közszférában dolgozók béremelését, mondván, az ország lakosságának a közös erőfeszítése lendítette át Romániát a legsúlyosabb gazdasági válságon, ezért az RMDSZ támogatja a fizetések növelését most, amikor erre van anyagi fedezet. Támogatja továbbá az uniós kormányközi egyezményt, valamint a Szövetség által kezdeményezett pénzügyi amnesztiát, viszont a jelenlegi választási rendszer megváltoztatását nem tartja elfogadhatónak.

Parlamenti felszólalásának a végén Kelemen Hunor leszögezte: „az RMDSZ nem tragédiaként értékeli kormányváltást, viszont az a véleményünk, hogy egy ilyen váltást az állampolgárok szavazata alapján, a parlamenti választások után lehet legitimmé tenni, nem pedig belső, megkérdőjelezhető politikai átrendeződés eredménye kell legyen. Következtetésképpen miniszterelnök úr, mi nem támogatjuk ezt a kormányt, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük a nemzeti kisebbségek jogait. Nem fogadunk el visszalépéseket, ezeket minden lehetséges politikai eszközzel megakadályozzuk, de nyitottak maradunk a párbeszédre, igyekszünk a sokszor igen eltérő álláspontok, vélemények közelítésére”.

A kormányfőtitkár elmondta, fontos, hogy – bár a bíróság egyelőre nem közölte döntése magyarázatát – a kormány fellebbezett az ügyben. – Erre jogunk van, hiszen az Alkotmány 32. cikkelyének (3) bekezdése értelmében garantált a kisebbségekhez tartozók anyanyelv-tanulási joga. Ugyanakkor, a 2011/1. oktatási törvény 132. cikkelyének értelmében, az egyetemi karokat kormányhatározattal hozzák létre a befogadó egyetem javaslatára vagy, rendkívüli esetben, a befogadó egyetem szenátusának megkérdezésével. Ennek értelmében fogadta a kormány március 27-én a 230. számú Határozatot, amely létrehozza a román, magyar és angol nyelven oktatást biztosító orvosi és gyógyszerészeti kart. Mindezeket figyelembe véve, a bíróság döntését megalapozatlannak és törvénytelennek tartjuk” – hangsúlyozta Dézsi Attila kormányfőtitkár

„Az RMDSZ nem támogat olyan kormányt, amelyben nem vesz részt, és amelynek a programjából hiányoznak a számunkra legfontosabb mondatok. Egy olyan kormányt, egy olyan kormányprogramot, amelyből a kisebbségekről szóló fejezet teljes mértékben hiányzik, nem tudunk támogatni.  Ma az RMDSZ frakcióinak azt javaslom, hogy ne szavazzák meg a Victor Ponta által vezetett kormányt. Ellenzékben vagyunk, konstruktív ellenzékben. Minden egyes alkalommal megvizsgáljuk a kormány előterjesztéseit és döntéseit, és annak függvényében döntünk majd, hogy ezek mit tartalmaznak. Tehát egy olyan ellenzéki pozíciót töltünk be, amely nem magáról az ellenzékiségről szól, hanem az emberekről, az emberek problémáiról. Úgy tekintünk erre az időszakra, mint a választásokra való felkészülés, a választási kampány időszakára” – jelentette ki ma az RMDSZ elnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a kijelölt miniszterelnökkel való mai találkozón a kisebbségi törvényről nem esett szó, viszont tudomása van arról, hogy a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával egyeztettek erről.

„Egy kiüresített kisebbségi törvényt az RMDSZ nem fogad el. Egy olyan törvényt, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás terén, nem támogatunk. A mai találkozón erről nem beszéltünk, de Victor Ponta nagyon jól ismeri a mi álláspontunkat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű karának megalakulásáról rendelkező kormányhatározat felfüggesztéséről a szövetségi elnök elmondta, tudomása szerint a kormány fellebbez a marosvásárhelyi táblabíróság döntése ellen.

Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója ma délben egyeztet a Parlament plénumában sorra kerülő bizalmi szavazásról.

hirszerk.

Tisztelt Elnök Úr!

Nem döbbentett meg, sőt, még csak meg sem lepett a 2012. május 3-án kelt nyilatkozata, amelyben visszautasítja, és “sárdobálásnak”, “rágalmazásnak”, “hazugságra épülő nyilatkozatnak” nevezi az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontját, melynek értelmében nem tudjuk elfogadni azt, hogy azért kell a tulipán jele alatt indulni a választásokon, mert a Kolozs megyei magyar választók jelentős része nem tud olvasni. Sajnos a korábbi tapasztalatok alapján erre számítottunk.

Érthetetlen ugyanakkor, hogy mindezt miért egy héttel az állítólagos vádak megjelenése után, pont aznap teszi, amikor a sajtó attól hangos, hogy az Ön által vezetett megyei szervezet meghatározó politikusai a jelöltállítási folyamatot “bohóckodásnak”, sőt egyenesen “tragikusnak” nevezik. Továbbá, pont aznap, amikor Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – aki jobban ismeri Önt, mint a magyar választók többsége – nem zárván ki azt, hogy ilyeneket mondogat, így fogalmaz: “Ha igaz, amit a sajtó megjelentetett, az RMDSZ nevében én kérek elnézést a kolozsvári magyaroktól, és megkövetem őket!”

Elnök Úr! Nem kívánunk vitatkozni Önnel, és tudjuk, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, amelynek a nevében tárgyal, állít és tagad, nem osztja álláspontját. Amennyiben igaz az, amit “a Kolozs megyei magyarság legitim érdekképviseleti szervezetének elnökeként” ír, nevezetesen, hogy kijelenti: soha, semmilyen körülmények között nem nyilatkozott, és nem cselekedett olyasmit, ami sértő lehetne nemzettársaira nézve és állítása bizonyítható, hát tegye azt! Állunk elébe. Ehelyett mégis mást ajánlanánk, tisztelt Elnök Úr! Talán szerencsésebb lenne, ha egy kevés önkritikát gyakorolva szembenézne a valósággal, és ahelyett, hogy (ál)felháborodással folytatná a “boszorkányüldözést”, amelyet az RMDSZ-en belül elkezdett, a szövetségi elnökhöz hasonlóan, Ön is megkövetné mindazokat, akiket, ha úgy tetszik, egy átgondolatlan kijelentésével megsértett. Annál is inkább ez lenne a helyes válasz, mert a saját lelkiismerete mellett előbb-utóbb a választóival is szembe kell nézzen!

Ami a Néppárt Kolozs megyei szervezete ellen felhozott vádjait illeti:

Éveken át az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Néppárt színeiben tevékenykedtünk, “rágalmazás-” és “sárdobálás”-mentesen. Sokaknak volt az a véleménye, hogy túl puhák vagyunk a “legitim képviselőinkkel” szemben, hisz bőven adódott lehetőség arra, hogy kritikusan viszonyuljunk a tevékenységükhöz. Mégsem erre helyeztük a hangsúlyt, mert hittük, hogy hasznosabb, ha az energiánkat arra összpontosítjuk, hogy politikai eszközök, vagyis képviselői és tanácsosi mandátumok hiányában is az egyre inkább magára hagyott kolozsvári és Kolozs megyei magyar közösség sorsának jobbításához tevékenyen járuljunk hozzá. Ezért voltunk kezdeményezői és szervezői a Kolozsvári Magyar Napoknak, ezért álltunk ki a Kétágú templom telke megmentésének érdekében, amelynek az átjátszása bizonyíthatóan Önökhöz (is) kötődik. Ezért szerveztünk tiltakozó megmozdulást a Házsongárdban nyugvó szeretteink sírjait gyalázó és pusztító “fű alatti” városházi politika ellen. Sorolhatnánk tovább a Iorga-tábla, a Baba Novac-szobor, vagy akár a tönkretett Sétatér ügyével, de nem tesszük. Tudjuk, hogy a kolozsváriak nemcsak hogy tudnak olvasni, hanem olvasnak is. Ugyanakkor abban is bízunk, hogy nem felejtenek. Talán azt sem felejtetik el, hogy a felsorolt ügyek szervezéséhez, rendezéséhez többnyire az Önök segítségét, hozzájárulását is kértük. Több-kevesebb sikerrel. Mindezeket nem az Ön által felsorolt vádak, hanem a közösség érdekében történő valós együttműködés jegyében tettük. Ezt az együttműködést szeretnénk folytatni, s ha kell, a választók segítségével kierőszakolni Önből. Ennek érdekében szeretnénk a civil eszközök mellé politikai eszközöket, elsősorban tanácsosi mandátumokat szerezni. Hisszük, hogy a város és a megye magyarságának szüksége van a lelkesedésünkre és a tenni akarásunkra, amely rendszerint eredményekkel is párosul.

Tisztelt Elnök Úr!

Fogadja el Ön is, hogy szükség van a friss levegőre, mert közéletünk igencsak dohossá vált az elmúlt évek folyamán. Ilyenkor pedig nem bedeszkázni, hanem éppen ellenkezőleg, kinyitni kell az ablakot. Bízva a józan belátásában, és az együttműködésre való nyitottságában, kiváló tisztelettel:

az Erdélyi Magyar Néppárt tárgyaló-küldöttsége,

Gergely Balázs, az EMNP Kolozs megyei szervezetének elnöke, tanácsos-jelölt

Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, megyei tanácsos-jelölt

Sánta Levente, az EMNP kolozsvári szervezetének alelnöke, tanácsos-jelölt

Szenkovics Dezső, tanácsosjelölt

Kolozsvár, 2012. május 7.

Franco Frattini

A De Gasperi Alapítvány elnöke hétfőn a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást “Gazdasági válság – Az Európai Unió előtt álló kihívások” címmel.

Martonyi János magyar külügyminiszter az előadás előtt kiemelte, hogy Franco Frattini nemcsak Európa jelenének és jövőjének vezető személyisége, hanem Magyarország barátja is, és ezt az ország nagyra becsüli.

A válság lehetőség a megújulásra, Európa értékeinek, szabályainak, és “lelkének” megőrzésére – mondta a külügyminiszter.

mti.

Pásztor István

A VMSZ a köztársasági parlamenti választásokon több mint 95 ezer voksot kapott, a szavazatok 2,4 százalékát szerezte meg – mondta a politikus sajtótájékoztatóján. Pásztor István, a párt köztársasági elnökjelöltjeként – a nem hivatalos adatok szerint – több mint 91 ezer szavazatot szerzett. Mint mondta, a következő napokban egyeztet a magyar közösséget érintő fontos kérdésekről Boris Tadiccsal, s amennyiben sikerül megállapodásra jutni, a VMSZ őt támogatja a május 20-i második fordulóban.

 A szintén nem hivatalos adatok szerint az újvidéki tartományi parlamentbe – a négy évvel ezelőttihez hasonlóan – öt képviselőt küldhet listáról a VMSZ, és összesen tíz jelöltje állva maradt a második fordulóban, így a párt megőrizheti vagy bővítheti jelenlegi kilenc mandátumos részarányát – tudatta Pásztor István.
A pártelnök megfogalmazása szerint az önkormányzatokban vegyes a kép. Szabadkán – bár jelentősen csökkent a leköszönő polgármestert adó Demokrata Párt (DS) támogatottsága – 18 ezer szavazatot szerzett, kétezerrel többet, mint a VMSZ. Topolyán, Kishegyesen, Magyarkanizsán jól szerepelt a VMSZ, ezekben az önkormányzatokban megteremthető a koalíciós többség, Zentán és Csókán pedig a párt a helyi képviselőtestületben a legnagyobb erő. Óbecsén és Adán azonban csökken a VMSZ önkormányzati képviselőinek a száma.
A következő napokban, hetekben tárgyalások kezdődnek az önkormányzati koalíciókról, és amikor ezek véget érnek, valójában akkor fejeződnek be a választások – fogalmazott Pásztor István.

A VMSZ elnöke a többi magyar párttal kapcsolatban megjegyezte, közéleti súlyuk nulla, hiszen összesen annyi önkormányzati mandátumot szereztek, ahány képviselője lesz a VMSZ-nek a belgrádi parlamentben.
Pásztor István a választások fontos tanulságának nevezte, hogy a párt még mindig nem számíthat a nem magyar szavazatokra. Ennek ellenére a VMSZ szilárd meggyőződése, hogy polgári társadalom csak akkor építhető, ha a nemzetiségi közösségek közötti árkok átjárhatóakká válnak.

mti.

• Én inkább erre azt válaszolom, hogy nem tudom, mert ha azt kezdem mondani, hogy mit gondolok én…az durva volna.

• Szerintem kávézik és üldögél, töri a fejét.

(bereczki)

A Nobel-díjas Albert Camus a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent regényének monodráma változatában egyetlen színész tucatnyi alak sorsát játssza el a pestis sújtotta Oránból. A több mint négyszáz előadást megélt párizsi bemutató után a darab magyar változatát Hegedűs D. Géza adja elő.

Hegedűs D. Géza

„– Miért beszél velem ilyen haragosan, Rieux? Én sem bírtam nézni. – Bocsásson meg, atyám. Ilyen lesz az ember, ha napi húsz órán át kell kibírnia, hogy embereket lát meghalni, akiket életre teremtettek. Vannak pillanatok ebben a városban, amikor nem érzek mást, csak lázadást.” (részlet a műből)

Május 9-én este 8 órától Simon Stephens Punck Rock Vígszínházas vendégelőadást  láthatják a színház nagytermében Eszenyi Enikő rendezésében.

Egy angliai középiskolába új diák érkezik: Lilly, aki eddig városról városra, iskoláról iskolára utazott szülei miatt. William, a furcsa, visszahúzódó fiú veszi pártfogásba a kislányt: praktikus tanácsokkal látja el, bevezeti az iskolai életbe, és bemutatja őt barátainak: a vagány Bennettnek, az okostojás Chadwicknek, a szépfiú Nicholasnak, a belevaló Cissynek és a félénk Tányának. Lillynek gyorsan megy a beilleszkedés, talán – William szemszögéből – túl gyorsan is… Az iskola falain belül ugyanúgy dúl a szerelemi és hatalmi harc, mint a felnőttek világában. A diákoknak túl gyorsan kell felnőniük: önállóságuk igazából magukra hagyatottság, a védettség, az ártatlanság elvesztése. A 2009-ben írt Punk Rock egy olyan témát dolgoz fel, mellyel még nem foglalkoztak magyar színpadon: a dráma sok humorral, de döbbenetes erővel, őszinteséggel beszél a fiatalok konfliktusairól és problémáiról, és olyan események megértéseben illetve feldolgozásában segíthet, melyhez hasonló legutóbb például Norvégiában történt.  A Punk Rock nem zenés előadás, de a zene mégis fontos eleme a történetnek, hiszen ez az irányzat a fiatalok számára egy életérzés kifejezését és az azonosulás lehetőségét jelenti.

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/albert-camus-pestis-vigszinhazi-vendegeloadas/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/05/g-donizetti-szerelmi-bajital-a-kolozsvari-magyar-operaban/ http://kolozsvaros.ro/2012/05/g-donizetti-szerelmi-bajital-a-kolozsvari-magyar-operaban/#comments Sun, 06 May 2012 19:24:34 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4487 tovább olvasás →]]> ’’A szerelmi bájital az egyik legkedvesebb operám. 11 év után Kolozsváron rendezhetem meg, ami igen nagy öröm számomra és remélem sikerül ezt az örömöt a társulatra és a társulaton keresztül a közönségre is kisugározni.’’ (Kürty András-rendező)

Két felvonásos melodramma

Szövegkönyv: Felice Romani, Eugéne Scribe Le Philtre c.műve nyomán

Szereplők: Adina, gazdag és szeszélyes földbirtokos lány (sz), Nemorino, fiatal parasztlegény, aki szerelmes Adinába (t), Belcore, a falusi helyőrség őrmestere (brt), Dottore Dulcamara, vándorkuruzsló (b) Gianetta, fiatal parasztleány (sz), parasztok, katonák (énekkar).

Játszódik: egy olasz falucskában, 19. sz. kezdetén

Gaetano Donizetti

1. I.       felvonás

Az aratók vidám ünnepén, Nemorino, az egyszerű parasztlegény kikotyogja, hogy szerelmes a szép és gazdag Adinába. Imádottja épp Trisztán és Izolda ősrégi meséjét olvassa fel a falusiaknak, és közben gúnyolódik a bájitalon, amelynek segítségével Trisztán elnyerte Izoldája szerelmét. Ünnepélyes induló dallamra bevonul Belcore őrmester is, és hevesen udvarolni kezd Adinának. A körülrajongott lány nem vesz tudomást Nemorino félszeg szerelmi vallomásáról. A doktor mindenféle bajra kínál orvosságot, s természetesen Nemorino szerelmi bánatára is tud egy csodaszert. Noha a bájital csupán egy üveg jóféle bordeaux-i bor, hatása gyorsan mutatkozik a szerelmes ifjún Már közel sem olyan félszeg Adinával, mint korábban. és közönyt színlel a lánnyal szemben. Ám Adina dacból Belcore házassági ajánlatát fogadja el.

1. II.    felvonás

Nemorino kétségbe van esve, a szerelmi bájital nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ám csak úgy vehet még egy üveggel a drága nedűből, ha beáll Belcore katonái közé, és az így kapott szegődő pénzből fizeti ki a csodadoktort. Időközben elterjedt a faluban a hír, hogy Nemorino, nem rég elhunyt gazdag nagybácsija a legényt tette meg örökösének. Egyszerre körülrajongják a lányok. Mivel hozzá nem jutott el a hír, szokatlan sikerét a bájitalnak tulajdonítja. Adina megtudja, hogy Nemorino felcsapott katonának, csak, hogy megszerezze a bájitalt, és annyira meghatódik a legény őszinte szerelmétől, hogy azonnal kiváltja a szolgálatból. Végre mindketten megvallják egymás iránti szerelmüket. Dulcamara szintén elégedett. „Bájitala” remek üzletnek bizonyult.

Keserédes komédia

’’Elisir di se perfetta, di sir ara qualitá…’’(Mily nagyszerű, ritka ital)- így jellemzik a szereplők: Adina, Nemorino és a falusiak azt a bájitalt mely egyszer összehozta Trisztánt és Izoldát. Egyedül Nemorino hisz a szer hatásában. És valóban hat is. Ám nem varázslat segítségével, hanem azáltal, hogy belső változást idéz elő a főszereplőknél. A szereplők az opera buffa műfaji sajátosságait viselik. Nemorino(“a kis senki”) ostobának mondja magát, de még ittasan is, amikor igazán nevetséges figura, képes együttérzést ébreszteni a nézőben. Szerelme Adina iránt mély és őszinte.

Dulcamara varázsitala nem csalás és nem is az opera buffa (vígopera) hatáskészletének egyik trükkös fogása, hanem sokkal inkább igazi segítség. A ’’bájital’’ azzal a fontos tapasztalattal gazdagít, hogy az embernek vállalnia kell érzéseit. Híres áriája-(’’Una furtiva lagrima’’-’’Egy rejtett könnycsepp’’) Nemorino újonnan nyert érettségét, érzelmei mélységét fejezi ki.

Donizetti az ilyen lírai pillanatokat is a komolyság és komikum változatában ábrázolja. Ezért vezeti be az áriát a hárfa, a fagott és a vonos pizzicato szokatlan együttese.

Adina, amikor saját pénzén kiváltja a fiút a katonaságból, igazi szerelemről tesz bizonyságot. ’’Prendi, per me sei libero’’(Fogadj el általam vagy szabad)

Dulcamara a varázsital ízével egyezően keserédest jelent. ’’Udite, udite o rustici’’(halljátok, halljátok ím emberek).

A Szerelmi bájital a számtalan komikus helyzet ellenére megejtően mély érzésű darab-olyan vígopera, amelyben folyvást megcsillan’’ egy rejtett könnycsepp’’.

Kürthy András

Tanulmányait Budapesten, Rómában és Milánóban végezte.

Számos nagy színpadi rendezőkkel dolgozott együtt, mint például: Michael Bogdanov, Michael Hampe és világhírű énekesekkel:Pavarotti, Domingo, Carreras.

1990-től a Kolozsvári Magyar Opera lelkes támogatója és állandó vendégrendezője.

Az ő nevéhez fűződnek a következő operai bemutatók: G. Verdi-Simon Boccanegra, Macbeth, Nabucco, Venczel Péter: Mátyás a vérpadon, Vissi d’arte, Operaműhely Mozart és Verdi műveiből.

’’ Én úgy gondolom, hogy a Kolozsvári Magyar Opera társulatában annyi erő és tehetség van, hogy vendégművész nélkül is tudnak magas színvonalú produkciókat bemutatni és én ebben szeretnék segíteni. Bízom benne, hogy a Kolozsvári Magyar Opera látogatottsága egyre jobb lesz.’’(Kürthy András)

G. Donizetti-Szerelmi bájital c.vígoperája május 10-én kerül bemutatásra 18:30 órai kezdettel a Kolozsvári Magyar Operában. Mindenkit szeretettel vár az opera társulata.

Kocsis Mária Magdolna

Markó Béla

Markó Béla úgy értékelte, azért visszaélés a döntés, mert miközben az ügyet mindössze decemberben tárgyalja érdemben a bíróság, most „hihetetlen könnyedséggel” felfüggesztették a kormányhatározatot. „Meg kell kérdeznem: ezek szerint már tudják, hogy mi lesz decemberben az érdemi döntés?  Ha nem tudják, akkor miért függesztik fel a kormányhatározatot?  Ez azt jelenti, hogy megpróbálják legalább egy évvel elhalasztani az oktatási törvény alkalmazását az orvosi egyetemen, hiszen ha a bíróság akarata érvényesül, akkor ősszel nem tudna beindulni a magyar oktatás olyan szervezésben, ahogyan azt a törvény előírja. És persze meg kell kérdeznem, hogy az alkotmányos, törvényes jogokat hogyan lehetséges egy bíróságnak akár ideiglenesen is felfüggeszteni?  Természetesen meg fogjuk támadni a bíróság döntését- szögezte le.

Markó Béla úgy értékelte: aggasztó, hogy ma sok romániai politikus megkérdőjelezi az erdélyi magyarság jogát az anyanyelvű oktatáshoz, beleértve az orvosi képzést is, és fennáll a veszélye annak, hogy miután az elmúlt két évtizedben sikerült fokozatosan bővíteni az anyanyelvű oktatást, most megpróbálják szűkíteni ezeket a megszerzett jogokat. „Azt javasolom a romániai politikusoknak és döntéshozóknak, hogy gondoljanak arra, mit sikerült közösen elérnünk a kisebbségi jogok bővítése terén, és hogy továbbiakban is az etnikumközi együttműködés és nem az nemzetiségek közötti feszültségkeltés útján kell továbbhaladnunk – hangsúlyozta Markó Béla.

hirszerk.

„Amikor az amerikaiak hozzálátnak a rakétavédelmi rendszer harmadik fázisának kivitelezéséhez Európában és úgy gondoljuk, hogy stratégiai nukleáris erőnk hatékonysága veszélybe kerül, súlyos lehetőségek merülnek majd fel a megfelelő orosz válaszlépést illetően,” nyilatkozta Anatolij Antonov, orosz védelmi miniszterhelyettes egy szerdai interjú során.

Oroszország nem olyan régen helyezett működésbe egy radart Kalinyingrádban, a lengyel határ közelében, ami képes az Európából illetve az észak-atlanti térségből indított rakéták észlelésére. Tavaly Dimitrij Medvegyev, akkori orosz elnök azt mondta országa ellentámadást indít, amennyiben nem sikerül megállapodni a rakétavédelmi rendszer ügyében. „Parancsot adtam a fegyveres erőknek, hogy állítsanak össze egy tervet Oroszország számára, hogy amennyiben szükségessé válik, elpusztíthassuk a rakétavédelmi rendszer adatátviteli és irányító központjait,” nyilatkozta Medvegyev 2011 novemberében.

2009. április 5-én Barack Obama ígéretet tett egy kelet-európai rakétavédelmi rendszer kiépítésére az iráni rakéták elleni védelemül. „A Cseh Köztársaság és Lengyelország igen bátran engedélyt adtak a védelmi rendszer befogadására,” mondta Obama Prágában. „Amíg az Irán jelentette veszély fennáll, a költséghatékony és működőképes rakétavédelmi rendszer kiépítésére irányuló erőfeszítéseink folytatódnak.

Két napja Michel Miraillet, a francia stratégiai és védelmi ügyek parancsnoka azt mondta, hogy az iráni rakéták nem jelentenek veszélyt Európa számára. „Először is Irán ballisztikus rakétaprogramja sem Európát sem az Egyesült Államokat nem veszélyezteti,” mondta a chicagói NATO csúcs előtt tartott moszkvai rakétavédelmi konferencia során. „Másodszor pedig az iráni atomprogram csupán civil célokat szolgál.”

A NATO és az Egyesült Államok azonnal reagáltak az orosz fenyegetésre. Alexander Vershbow, helyettes NATO főtitkár azt mondta, hogy a tervezett rendszer nem Oroszország ellen irányul és hozzátette, hogy az orosz interkontinentális és ballisztikus rakéták „túl gyorsak és kifinomultak” ahhoz, hogy a tervezett rendszer észlelni tudja őket.
John McCain szenátor Litvániából nyilatkozva elmondta, hogy az oroszok a tervezett védelmi rendszert „ürügyként használják arra, hogy a kérdéses, békés területen komolyabb katonai állásokat építsenek ki, amit paranoiaként lehet értelmezni Vlagyimir Putyin részéről.”

Márciusban Mitt Romney, az amerikai elnöki posztért versengő egyik jelölt, Oroszországot az Egyesült Államok ellenségeként jellemezte. „Oroszország minden kétséget kizáróan legnagyobb geopolitikai ellenségünk. Minden helyzetben a legrosszabb oldalon állnak,” nyilatkozta a CNN-nek.

komlomedia.wordpress.com

Május első napján jelentette be az új kormányt Victor Ponta, amelyet tervei alapján már május 7-én szavazna meg a Parlament. A Nemzetközi Valutaalap sajtónyilatkozatban közölte, hogy a következő kormány is tiszteletben kell tartsa majd az ország nemzetközi szerződéses kötelezettségeit, amelyet Victor Ponta a hétfői Valutaalap küldöttségével tartott tárgyalás után meg is erősített. Victor Ponta kormányában egyedül az Európai Ügyekért Felelős Miniszter változatlan, Leonard Orban személyében, a többi mind megváltozott, így az új gazdasági miniszter Daniel Chitoiu, mezőgazdasági miniszter Daniel Constantin, munkaügyi miniszter Mariana Campeanu, közlekedésügyi miniszter Ovidiu Silaghi, igazságügyi miniszter Titus Corlatean, pénügyminiszter Florin Georgescu, kulturális miniszter Mircea Dinescu, oktatásügyi miniszter Corina Dumitrescu, honvédelmi miniszter Corneliu Dobritoriu, egészségügyi miniszter Vasile Cepoi, belügyminiszter Ioan Rus, külügyminiszter Andrei Marga, regionális fejlődés- és turizmusügyi miniszter Eduard Hellvig, környezetvédelmi miniszter Rovana Plumb, hírközlési miniszter Dan Nica, közigazgatási miniszter Paul Dobre lett.

 Magyarország

Szerdán a budapesti Országgyűlés megszavazta Magyarország új Köztársasági Elnökét Áder János személyében. Áder János Orbán Viktor közeli munkatársai közé tartozott, a jelenlegi miniszterelnök kampánystratégája, a FIDESZ frakció volt elnöke, aki az utóbbi 3 évben az EP képviselőként tevékenykedett.

Gazdasági kapcsolatai kölcsönös bővítése végett kedden és szerdán Budapesten tartózkodott a kínai miniszterhelyettes, Li Keqiang, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel több gazdasági együttműködési szerződést írt alá. Magyarország a Kínai Befektetési Bank számlájáról 1 milliárd EURO hitelkeretet hívhat le, amelyet infrastrukturális befektetések finanszírozására, többek között a Budapest – Liszt Ferenc reptér között megépítendő gyorsvasút megépítésére, a Huawei telekommunikációs óriás regionális központ kialakítására használhatja fel.

 Német emberi jogok külpolitika

Németország nyomást helyezett az ukrán kormányra Yulia TImoschencko volt kormányfő bánásmódjával szemben. Az elmúlt hetekben számos jelentés látott napvilágot, amelyek szerint bántalmazások érték Timoschencko-t. Nyomásgyakorlásként a múlt napokban több cikk jelent meg, amely szerint Németország bojkottálhatja az Ukrajnában megrendezendő Európai Futball Bajnokság mérkőzéseit. Ez ellen az ukrán vezetés nemtetszését fejezte ki, „Hidegháborús” taktikák alkalmazásával vádolva a berlini kormányt. Ezen felül, a SPIEGEL szerint, a német Külügyminisztérium belső tanulmánya elítéli Azerbajdzsánt, ahol a politikai ellenzék elnémítására állami elnyomóeszközöket használnak, a foglyok alapvető emberi jogait nem tartják számon. Május 26-án rendezi az ország meg a páneurópai dalfesztivál, Euróvizíó, döntőjét. Ugyanebben a hangnemben parlamenti képviselők kétségbe vonták, hogyha az autoriter Lukasenko vezette Fehérorosz Köztársaságban megengedhető a 2014-es Jégkorong Világbajnokság megrendezése.

 Szíria

Többen meghaltak a múlt héten több összetűzésben. Az állami hírügynökség beszámolt egy autórobbantásról Damaszkuszban, illetve egy öngyilkos merényletről. Mindezt az erősen kritizált választások előjátékának tartják. A csütörtöki nap folyamán pedig szír biztonsági erők több egyetemi komplexumot rohantak meg, kormányellenes tüntetések megelőzése végett. Az Egyesült Nemzetek Szervezete május 1-én bejelentette, hogy a hónap végéig 300 békefenntartót szándékozik az országba helyezni, habár Damaszkusz kijelentette, hogy csak barátságos országokból – Oroszország, Kína, Brazília, India és Dél-Afrika – való egységeket fogadd el.

 Spanyolország

Bolívia elnöke, Morales, május 1.-én jelentette be, hogy államosítják a spanyol, Red Electrica kézben levő bolíviai villamos energia ellátót. A spanyol kormány ismételten nemtetszését fejezte ki, miután a hetekben az argentin kormány államosította az YPF-t, amely a spanyol kőolajóriás, Repsol, tulajdonában volt.

Gazdaságával kapcsolatban, a héten közzétett adatok alapján ismét recesszióba lépett, amely komoly nyomást helyez az Eurózóna, illetve az EU egészére. Az ország gazdasága folyó év első harmadában 0,3%-kal, ugyanannyival, mint múlt év utolsó negyedében, csökkent.

 Mianmar

Az ellenzék vezére, Aung San Suu Kyi a héten, 42 társával egyetemben, felesküdve az ország alkotmányára, elfoglalta helyét a Parlamentben. Az ellenzék a múlt hónapban történelmi győzelmet aratott egy mellékválasztáson, amelynek következtében az Európai Unió felfüggesztette az ország iránti szankcióit, sőt a Külügyekért felelős főbiztos, Catherin Ashton, a segélyek és befektetések felügyelése végett Európai Uniós irodát is nyitott.

Varga Levente

spiegel.de

Francois Hollande, aki az első fordulót bő egy százaléknyi előnnyel 28,63%-al nyerte meg, nyugodt normális elnökséget ígért választóinak. Higgadtságát a szerdai tévévita is bizonyította. Noha a két jelölt közül egyértelmű győztes nem került ki, Sarkozynek ez volt az egyetlen esélye, hogy közelebb kerüljön kihívójához, ugyanis az előrejelzések alapján Hollande kb. 5 százalékkal (47-52 arányban) nyerheti meg a választásokat.

Délután 5 óráig a választásra jogosultak 71,9 százaléka adta le szavazatát – áll a belügyminisztérium közleményében- így akár a részvételi arány 80 százalék fölé is emelkedhet. Ha helytállóak az előrejelzések –mindenképp néhány százalékpontnyi eltéréssel, hibahatárral számolnunk kell – holnaptól új vendége lesz az Elysée-palotának. Ez pedig nemcsak a francia politikában hoz változást, hanem Németország és Franciaország viszonyában is: ugyanis a Merkozy párosnak ezennel vége lesz.

A jelenlegi gazdasági helyzet megengedi a közalkalmazotti bérek emelését – jelentette ki szerdán a leváltott kormányfő Mihai Răzvan Ungureanu. Az Ungureanu-kabinet gazdasági minisztere, Bogdan Drăgoi is azt nyilatkozta, hogy a pénzügyi helyzet lehetővé teszi a bérek 2010-es szintre való emelését, a döntés viszont az USL-től függ, az Ungureanu-kabinet megteremtette ehhez a feltételeket.

Florin Georgescu gazdasági miniszteri jelölt sikeresnek könyvelte el a tárgyalást a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európa Tanács küldöttségével, amely a Ponta-kormánynak lehetővé teszi a reformok folytatását, a közalkalmazottak bérének 8 százalékkal való emelését és a nyugdíjasoknak is visszajáró összegek folyósítását.

(bereczki)

Felfüggesztette a MOGYE magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát létrehozó kormányhatározatot – közölte az MTI-vel Anuța Dusă.

A táblabíróság szóvivője elmondta, a táblabíróság pénteken hozott határozata végrehajtható, és öt napon belül fellebbezést lehet ellene benyújtani. A szóvivő hozzátette, a felfüggesztés arra az időszakra szól, míg érdemben tárgyalja a bíróság azt a keresetet, melyben az egyetem vezető testületei a kormányhatározat hatálytalanítását kérték.

Az ügy érdemi tárgyalására 2012. december 6-át jelölte ki a bíróság. Az MTI kérdésére, hogy miért kell ennyire sokat várni a következő tárgyalásig, a szóvivő a bíróság leterheltségére hivatkozott.

A szóvivő tájékoztatása szerint a táblabíróság ugyancsak pénteken tárgyalta az egyetem vezető testületeinek egy másik keresetét is. Ebben az egyetem vezetői a magyar nyelvű oktatás struktúráját el nem ismerő egyetemi charta érvényesítését kérték a táblabíróságtól. Anuta Dusa elmondta, ezt az ügyet a bíróság érdemben tárgyalta, az ítélethirdetést azonban május 11-re halasztotta.

Ez utóbbi perben az egyetem vezetői annak a minisztériumi átiratnak az érvényességét kérdőjelezték meg, amelyben a tárca közölte, nem ismeri el az egyetem működését leíró chartát. Az egyetem álláspontja szerint a minisztérium a törvényben előírt 30 napos határidő után utasította el a chartát, és mivel időben nem jelezte a kifogásait, a chartát hallgatólagosan elfogadta.

A vitatott charta alapján tartották meg a MOGYE belső választásait, amelyeket a magyar tagozat oktatói bojkottáltak.

A táblabíróság által pénteken felfüggesztett kormányhatározat volt az Ungureanu-kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány egyik témája. Victor Ponta kijelölt miniszterelnök közölte, ha beiktatják kormányát, első dolga lesz a MOGYE magyar és angol nyelvű karát létrehozó kormányhatározat felfüggesztése.

Máté András Levente

A mai napon nyilatkozatban reagált a Kolozs megyei RMDSZ vezetése, pontosabban Máté András Levente a Szövetséget ért vádra.

Az RMDSZ vezetése elsősorban azt a vádat kívánta cáfolni, miszerint az RMDSZ a magyar összefogás kudarcának okozója. Mint kifejti, az RMDSZ méltányos ajánlatot tett, melyet azzal az indokkal utasították vissza a két másik magyar alakulat részéről, hogy az RMDSZ listán való indulás egyet jelentene az identitásuk feladásával. Máté szerint ezt cáfolni látszik a két párt megegyezése, melynek eredményeként az MPP az EMNP listáján indul.

Ezek mellett cáfolja azt is, hogy bármiféle sértő tartalmú kijelentést tett volna a szavazópolgárokra, “nemzettársaira”. Mint ismeretes nemrég elterjedt az a hír, hogy Máté analfabétának titulálta a kolozsvári szavazókat. Máté András Levente, cáfolatát bizonyítékokkal is alá tudja támasztani, állítása szerint.

A nyilatkozat teljes szövege:

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete figyelemmel követte az elmúlt napokban megjelent arra vonatkozó tájékoztatásokat, hogy a Szövetség méltányos ajánlata ellenére Kolozsváron nem jött létre a hárompárti együttműködés az Erdélyi Magyar Néppárttal, valamint a Magyar Polgári Párttal. Az EMNP vezetői, az alakulat védnökével karöltve azóta súlyos, rágalmazó kijelentésekkel próbálták elhárítani az összefogás kudarcáért rájuk nehezedő felelősséget. Ezáltal újra bebizonyították, hogy a személyre szabott támadások azoknak jelentenek kizárólagos fegyvert, akik – megalapozott érvek hiányában – a másik fél lejáratásából akarnak tőkét kovácsolni. Annál is inkább igaz ez, hogy azóta világossá tették, nem jelent gondot nekik egymás színeiben és választási jele alatt indulni az önkormányzati választáson.

A Kolozs megyei magyaroknak tudniuk kell, hogy az RMDSZ listáin való indulást és összefogást éppen arra hivatkozva utasították el, hogy ez saját identitásuk feladását jelentené. Alulírott Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, ezennel elutasítom az EMNP gyűlöletkeltő és becsületsértő retorikáját. Elérkezettnek érzem az időt arra, hogy hivatalosan állást foglaljak ebben a kérdésben. A Kolozs megyei magyarság legitim érdek képviseleti szervezetének elnökeként kijelentem: soha, semmilyen körülmények között nem nyilatkoztam és nem cselekedtem olyasmit, ami sértő lehetne nemzettársaimra nézve. Állításom bizonyítható. Meggyőződésem, hogy nem csak tőlem idegen ez a fajta politizálás, hanem Kolozs megye magyarsága sem kíváncsi az ilyen, és ehhez hasonló sárdobálásra. Biztos vagyok benne, hogy a magyar emberek is látják: az elkeseredett rágalmazás továbbra sem helyettesíti a munkát. Tisztában vagyok azzal is, hogy jövőnk szempontjából a legnagyobb veszélyt a magyarok közélettől való elfordulása, a véget nem érő vádaskodások okozta elbizonytalanodás, az urnáktól való távolmaradás jelenti. Éppen ezért az általam képviselt közösség iránti tiszteletből kijelentem, hogy a jövőben nem fogok az ilyen hangvételű, hazugságokra épülő nyilatkozatokra reagálni.

P.O.

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/mate-andras-levente-nyilt-levelben-valaszol-utoljara-szall-be-az-adok-kapokba/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/05/demeter-szilard-vezeti-az-erdelyi-magyar-neppart-kampanyat/ http://kolozsvaros.ro/2012/05/demeter-szilard-vezeti-az-erdelyi-magyar-neppart-kampanyat/#comments Thu, 03 May 2012 14:54:46 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4373 tovább olvasás →]]> Váltás történt az Erdélyi Magyar Néppárt kampánystábjának élén, Gergely Balázs helyett a továbbiakban Demeter Szilárd irányítja a párt kampányát. A váltás tényével együtt jelentették be, hogy Erdély szerte több mint 2000 jelöltel vágnak neki az önkormányzati választásoknak.

Demeter Szilárd

Gergely Balázs visszalépését a kampányfőnöki megbízásból azzal magyarázta, hogy figyelmét és energiáját a kolozsvári önkormányzati választások sikerének rendeli alá. “A kolozsvári tanácsosi lista sikere és a polgármester-jelöltség fontosabb, így összeférhetetlennek érzem a két feladatot” – fűzte hozzá Gergely Balázs.

Demeter Szilárd elmondta: a helyi kampánystábokat végigjárva “rengeteg fiatal munkatárssal találkozott, akiket nem feltétlenül a politika világa vonzott, hanem a saját közösségeikért szeretnének tenni.” A fiatal csapatot maga mellett tudva Demeter bizakodva várja a kampányidőszakot, mint fogalmazott, a Néppárt a választásokon csak nyerhet, hisz jelenleg egyetlen képviselője sincs, és a “nulla kilométerkőtől indul.” Azt mondta, nyugodtan, derűsen, vidáman fogják végezni a munkájukat, a magyar pártok versengésén túl pedig nem számít “testvérháborúra”, hisz mindhármuknak ugyanaz az érdeke: minél jobb, felkészültebb jelölteket juttatni az önkormányzatokba. Demeter Szilárd hozzátette: a Néppárt munkájának eredményességet tulajdonképpen csak 2016-ban tudják lemérni, hisz nem elég bejutni az önkormányzatokba, de négy éven keresztül “példamutató munkát kell folytatni, hogy az alakulat betöltse küldetését.”

A helyhatósági választások jelölési határidejének lejártával Sándor Eszter kampányszóvivő-helyettes mutatta be a mérleget. Ennek megfelelően Erdély-szerte 2043 helyi önkormányzati képviselő-jelölt, 80 polgármester-jelölt, 281 megyei önkormányzati képviselő-jelölt és 5 megyei tanácselnök-jelölt képviseli a Néppártot. Az MPP és a Néppárt között kötött koalíciók 80 helyi tanácsost, 3 polgármestert, 45 megyei tanácsost és 1 megyei tanácselnököt próbálnak tisztséghez segíteni, a Néppárt részéről ezen kívül 3 független polgármester-jelöltet is támogatnak. Néhány helységben a korábbi, más pártban politizáló polgármester mellett tették le a garast, ilyenek Gyergyószentmiklós vagy Sepsiszentgyörgy esetei is. Sándor Eszter úgy fogalmazott, ezek a példák jól mutatják a Néppárt rugalmasságát, illetve azt, hogy komolyan gondolták: az eddig “kiemelkedőt nyújtó” polgármesterek megérdemlik a néppárti támogatást.

Sándor Eszter (szekelyhon.ro)

Sándor Krisztina, a Néppárt kampányszóvivője az elmúlt napok közéleti témáira figyelve elmondta, bíznak abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű karát létrehozó kormányhatározatnál az RMDSZ alapos jogi munkát végzett, hogy az új szociálliberális román kormánykoalíció ne “találhasson fogást rajta.” Victor Ponta kormányfő több nyilatkozatában is jelezte: első intézkedéseik között a magyar nyelvű képzést biztosító határozat visszavonását tervezik. “Készek vagyunk akár a polgári engedetlenségre is, és szolidaritásunkat fejezzük ki azokkal a tanárokkal és diákokkal, akiket az elmúlt hetekben különböző formájú megfélemlítési kísérletek értek” – jelentette ki Sándor Krisztina, aki a MOGYE-ügyet a politikai kampány “céltáblájának” nevezte.

Sándor Krisztina reagált Kovács Péternek, az RMDSZ-főtitkárának legutóbbi tévés szereplésére, melyben éles hangú kirohanást intézett Tőkés László és az Erdélyi Magyar Néppárt ellen.  Sándor Krisztina kiemelte, Kovács Péter annak az RMDSZ-nek a főtitkára, amely belebukott a “katasztrofális” kormányzásba, s amelynek kapcsán a levágott fizetések, az alacsony nyugdíjak, a szétvert egészségügy és a korrupciós botrányok jutnak az emberek eszébe. Mi több, a lassú lépésekkel járó kijárásos politizálás vezetett oda, hogy az erdélyi önkormányzatok “ki vannak szolgáltatva a bukaresti központi hatalomnak.” Mivel a magyar szervezeteknek nagy valószínűséggel a parlament ellenzékéből kell a közösség képviseletét ellátniuk, ezért a szóvivő bízik abban, hogy végre lesz akivel tárgyaljanak az “új erdélyi magyar politikai egység” létrehozásáról.

hirszerk.

Ponta még március elején, külföldi újságíróknak mondta el, ha az Ungureanu-kormány kedvező döntést hozna az erdélyi Verespatakon tervezett ciántechnológiás aranybánya megnyitásáról, azt a miniszterelnöki székbe kerülve azonnal érvénytelenítené. A  bányaberuházás engedélyezését Traian Basescu államfő sürgette számtalan nyilvános megszólalása alkalmával.

A magyar kisebbséghez való viszonyáról egy február 12-i sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón nyilatkozott a kormányalakítással megbízott román politikus. Kijelentette, nagyon szeretné, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő romániai parlamentben is ott lenne. Ponta hozzátette, rossz lenne, ha egy olyan fontos kisebbség, amilyen a magyar, parlamenti képviselet nélkül maradna. Ez ugyanis a helyi szinteken tartaná a feszültséget, ez pedig Ponta szerint nem lenne kívánatos. A PSD elnöke azt is megjegyezte, az RMDSZ képviselőit látná szívesen a bukaresti törvényhozásban és nem „Tőkés László pártjának képviselőit”. Szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „szélsőséges, majdnem fasiszta módon politizál”. Azt is hozzátette: „Számunkra Tőkés úr nem is volt, és soha nem is lesz tárgyalópartner”. Ponta sepsiszentgyörgyi nyilatkozatát éles hangon utasította el az EMNP.

Victor Ponta egyébként 1972-ben született Bukarestben; szeptemberben ünnepli negyvenedik születésnapját. 1995-ben szerzett jogászdiplomát a Bukaresti Tudományegyetemen, és ugyanott védte meg 2003-ban a doktori disszertációját is a nemzetközi büntetőjog témakörében. Jelenleg az egyetem tanára.

Jogászkarrierjét ügyészként kezdte, 1998 és 2002 között a Legfelsőbb Bíróság melletti ügyészség korrupcióellenes osztályán dolgozott; a gazdasági pénzügyi bűncselekményekre szakosodott. Egyetemi tanára, Adrian Nastase által került a politika közelébe; 2001 és 2004 között a Nastase-kormány ellenőrző testületét vezette. Ezt követően lépett be a Szociáldemokrata Pártba (PSD), ahol hamarosan a párt ifjúsági szervezete elnökévé választották. 2004 óta parlamenti képviselő. 2010 februárjában általános meglepetésre választották a PSD elnökévé; Mircea Geoana korábbi pártelnököt győzte le a választáson, aki nem sokkal korábban szoros versenyben maradt alul az államfőválasztáson Traian Basescuval szemben.

A személyes honlapján közölt önéletrajza szerint angolul, franciául, olaszul és spanyolul beszél; a Steaua csapatában 1989-ben elért ifjúsági kosárlabda-bajnoki cím mellett 2008-ban a román ralibajnokságban is bajnoki címet szerzett a kolozsvári Keleti Edwin másodpilótájaként.

mti.

A Szatmárnémeti RMDSZ székházában megtartott sajtótájékoztatón az egyik felet Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács és a megyei szervezet elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti elnöke és Draveczky Károly, a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője, a másik oldalt pedig Johann Forstenheizler, a Német Demokrata Fórum megyei és Leitner István városi elnöke, továbbá Keizer Lajos megyei tanácsos képviselte.

„Örömmel tölt el, hogy mint 1992 óta mindig, ezúttal is meg tudunk egyezni az NDF-el. Immár húsz éve közösen dolgozunk a megye fejlődéséért”, nyugtázta a megállapodást Csehi. „Együttműködésünk gyümölcsöző és eredményes volt mindkét fél számára. A mostani választásokra is fel vagyunk készülve, hisz immár két évtizedes tapasztalat áll mögöttünk”, mondta Forstenheizler.

„Az NDF mindig is minőségi tanácsosokat delegált, igazi technokratákat, akik igazi csapatemberek. A fórum hatalmas szerepet játszott a német befektetők Szatmárra való csábításában. Emellett mindkettőnk számára az egyik legfontosabb prioritás az anyanyelvi oktatás biztosítása”, nyilatkozta Kereskényi. „Egyedül nem érhetnénk el céljainkat, ezért szükségünk van partnerekre. Én azt mondanám, ez az együttműködés nem is 22 éves, hanem 300, hiszen e két nemzetiséget immár három évszázada összeköti a közös múltja”, fogalmazott Leitner István, az NDF városi szervezetének vezetője.

„Ez egy természetes együttműködés, aminek kulturális és történelmi gyökerei vannak. Meggyőződésem, hogy más partnerségben nem tudnánk olyan hatékonyan képviselni a kisebbségek érdekeit”, fejtette ki Ilyés, aki kiemelte, az olyan stratégiai fontosságú beruházók, mint a Zollner, a Casco, a Draxlmayer, a Caro, a Contitech vagy a Polipol Szatmár megyei szerepvállalásában a Fórumnak elévülhetetlen érdemei vannak. „Ki merem jelenteni, a Fórum nélkül szegényebb lenne a megye.”

Keizer Lajos megyei tanácsos szót ejtett a nagykárolyi együttműködésről is, kiemelve, hogy sokat sikerült eddig is megvalósítaniuk. „Eddig is jó csapatot alkottunk és véleményem szerint jó úton haladunk. Ezért is kérem a megye német és magyar lakosainak a támogatását”. Draveczky szerint az elmúlt 22 év bebizonyította: a kisebbségeknek össze kell tartaniuk.

A vasárnapi megállapodás értelmében Leitner János és Reszler István helyet kap az RMDSZ városi tanácsjelöltek listáján, a 10. és a 15. helyen. Kaiser István, Nagy Mária és Reszler István a megyei tanácsosi listára kerül fel, míg Keizer Lajos, Müller János és Tempfli László a nagykárolyi listán kap helyet.

erdely.ma

Amikor az ember elfogadja a felkérést, hogy Magyarország Köztársasági Elnökének jelöljék, mielőtt igent mondana, önmagával és honfitársaival szemben is kötelessége alapos önvizsgálatot tartania. Én is erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy önvizsgálatot tartsak.

Akik ismernek, pontosan tudják rólam, sosem ijedtem meg a feladattól, a felelősségvállalástól. A mostani önvizsgálat mégis minden korábbinál nehezebb helyzet elé állított.  Nehéz munka volt ez, hiszen hogyan is lehetne könnyű önmagunkat egy olyan feladat súlyával összemérni, mint amit a Köztársasági Elnöki megbízatás jelent? Ha valakik, az előttem járók mind ismerik ezt az érzést. És velük együtt most már ismerem én is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország 5. Köztársasági Elnökeként kimondott első szavam a köszöneté.

Köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik támogatták, és azoknak is, akik kritikával illették jelölésemet. A támogatás mindig sok erőt ad az embernek, a bírálat pedig arra jó, hogy józanságra, mértéktartásra intse. Ezért is köszönöm meg Önöknek tiszta szívemből a bizalmat és a fenntartásokat is. Számomra ez így együtt fejezi ki mindazt, amit a demokrácia és a nemzet egysége jelent. Egy nemzet igazi egysége ugyanis épp olyan összetett, mint a zenében az összhang, a harmónia, ami mindig sokféle hangban, sokféle szólamban ölt testet. De ahhoz, hogy ebben az összhangban mindig szívesen ismerjünk önmagunkra, mindössze egyetlen dologra érdemes, és kell is vigyáznunk. Arra, hogy soha, egyetlen pillanatra se feledkezzünk meg arról, mit is jelent a demokrácia. A demokrácia igazsága ugyanis mindig vitákban születik meg. Ezek a viták lehetnek élesek, lehetnek kemények, de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete. magyarságunk tisztelete, európaiságunk tisztelete, nemzeti közösségeink tisztelete, alkotmányos jogintézményeink tisztelete.

A második legfontosabb szó ezért számomra a tisztelet szava.

Mert fontos tudnunk, és nem lehet eléggé tudatosítanunk egymásban, hogy a sokféleséget mindig csak egyetlen apró különbség választja el a széthúzástól, azaz attól, hogy bármelyik pillanatban terméketlen, ártó, önző, a közösséget indokolatlanul megosztó vagy önpusztító erővé váljék. És ez a különbség nem másban van, mint a tiszteletben, vagy annak hiányában. Csakhogy ez az egyetlen leheletnyi különbség egész világokat választ el egymástól. Meggyőződésem, hogy mi magyarok elsősorban azzal bizonyíthatjuk életrevalóságunkat, ha mindig képesek leszünk, ha lehet szép szóval, ha kell kemény érveléssel, de mindig a tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgainkat. Ebben kitüntetett szerep hárul mindazokra, akik politikusként vállalnak felelősséget akár falujuk, akár városuk vagy épp hazánk boldogulásáért.

Nem mindegy, hogy milyen mintát adunk.
Nem mindegy, milyen értéket közvetítünk.

Tisztelt Honfitársaim!

Ma szinte nincs olyan ember, nincs olyan család, nincs olyan közösség, aki ne érezhetné úgy, hogy az elmúlt években, évtizedekben sok méltánytalanság érte, és nehezen gyógyuló sebeket is szerzett. Ez igaz a politika világára is.

Mit tegyünk hát ebben a helyzetben?

Én azt javaslom, ne arról szóljon az életünk, miként toroljuk meg a másikon sérelmeinket! Ehelyett szóljon inkább arról, hogyan tegyük helyre kudarcainkat és tévedéseinket. Őszintén hiszem, hogy Magyarország népe sikerre született. De ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa törekvéseinket, néhány  dolgot el kell még rendeznünk egymás között, amelyeket eddig elmulasztottunk.

József Attila szép szavával élve, „a múltat be kell vallani”. Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket.  Tanulnunk kell kudarcainkból. Mit is kíván tőlünk ez a feladat?

Netalán nagy és emberfeletti erőfeszítéseket? Én azt mondom, semmiképpen.

Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk magunknak. Érdemes belátnunk: amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk.

Mert egy országunk van. Mert egy nemzetet alkotunk.  Mert egyetlen államalkotó közösség tagjai vagyunk. Lehet eltérő az értékrendünk, lehet eltérő a meggyőződésünk, lehet különböző a hitünk, de a mi hazánk Magyarország. Nem véletlenül mondta Deák Ferenc, akiben a „haza bölcsét” tiszteli az utókor, hogy „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.” Magyarország köztársasági elnökeként én is ezt javaslom mindenkinek. Mindenkinek, akinek fontos közös boldogulásunk.

Tisztelt Országgyűlés, tisztelt Honfitársaim!

Annak a generációnak a tagjai, akik a rendszerváltás idején, 1990-ben születtek, épp mostanában fejezik be egyetemi és főiskolai tanulmányaikat, vagy most töltik gyakorlóéveiket első munkahelyeiken. Számukra is szeretném felidézni a demokratikus Magyarország köztársasági elnökeinek szavait és küldetését.  Göncz Árpád elnök úr megválasztását követő parlamenti beszédében azt hangsúlyozta, hogy nem fél a vitáktól, és nem fogja véka alá rejteni véleményét, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Csaknem 22 év telt el azóta, de ma már világosan látszik, Göncz elnök úrnak mennyire igaza volt. A magyar nép csakugyan felismerte azt, hogy meg kell követelnie vezetőitől, hogy a magyar érdekeket képviseljék. Néhai Mádl Ferenc elnök úr első beszédében a belső béke fontosságát hangsúlyozta, és a nemzet egységének szolgálatát állította középpontba. Valljuk be, az ő türelmére és bölcsességére ma is nagy szükségünk volna. Sólyom László elnök úr beszédében azt hangsúlyozta, hogy „az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja; a sokféleségből nem szürke átlagot akar kikeverni, hanem egy ideált: Magyarország arcát, ahogy az emberek ünnepnapon szeretik magukat látni.” Sólyom elnök úr sok honfitársunk szándékát fogalmazta meg ezzel. „A következő elnök húszéves demokráciánk történetében eddig példa nélküli helyzettel találja magát szemben: a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, és ugyanakkor óriási felelősség.” – figyelmeztetett mindannyiunkat Schmitt Pál elnök úr megválasztásakor. Mindez azt is jelenti, hogy bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség. 

Magyarország köztársasági elnökeként magam is maradéktalanul viselni fogom az Alaptörvényben rám rótt felelősséget. Miként abban is biztos vagyok, hogy mindannyian azt várják tőlem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem.

És érvényesíteni is fogom.

Tisztelt kormánypártiak és tisztelt ellenzékiek!

Magyarországnak 1990-ben sikerült visszatérnie az európai polgári demokráciák családjába. Bár rögös volt az út, ami idáig tartott, és a múlt árnyéka is hosszan elkísért bennünket, végre azt is elmondhatjuk, ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövőnket. Mára beláttuk, hogy az új kihívásokra nem lehet régi válaszokat adnunk. A 20. század kérdéseire 20. századi válaszok születtek. De hogy melyek a 21. század igazi nagy kérdései, és hogy azokra vajon milyen helyes válaszok adhatók, azt csak most kutatja a világ. Ebben a világ népei előtt álló nagyszabású munkában egy dologban biztosak lehetünk. A mi válaszainkat nekünk kell megtalálnunk. 22 évvel ezelőtt kivívott szabadságunknak hála, igen jó alapokkal rendelkezünk mindehhez.

Megvan a lehetőségünk érdekeink megfogalmazására és képviseletére. Megvan a lehetőségünk, hogy szabadságban éljünk, hogy bármiről, bármikor szabadon alkossunk véleményt, és szabad akaratunkból cselekedjünk. S mindemellett ma már azt is elmondhatjuk, hogy van új, 21. századi, szabadságban és demokráciában született alaptörvényünk, amely szilárd és legitim fundamentuma közös értékeinknek. Olyan alaptörvényünk van, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, melynek államformája köztársaság. Olyan alaptörvényünk van, amely az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományainkra épül. Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam 1000 esztendős alkotmányos fejlődésében. Meggyőződésem, hogy az új alaptörvényünk minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki számunkra ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.

Tisztelt Honfitársaim!

Most külön is szeretnék szólni mindazokhoz, akik a mindennapi életben helytállva gyermekeket nevelnek, gondoskodnak családjukról, szeretteikről, idős szüleikről, nagyszüleikről. Mindazokhoz, akik vigaszra szorulnak, és mindazokhoz, akik vigaszt nyújtanak másoknak. Mindazokhoz, akik becsülettel keresik a személyes és közös boldogulás útját. Önöknek, honfitársaimnak azt ígérem, hogy köztársasági elnökként mindig, mindenütt, itthon és nagyvilágban az Önök érdekeit és értékeit képviselem, azaz a magyar érdekek, a magyar értékek szószólója leszek. Gazdasági, tudományos, kulturális értékeinké és érdekeinké. 

Szeretném, ha tudnák, ha minden magyar tudná, a Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat. Kötelességem, hogy abban nyújtsak segítséget, hogy mi magyarok olyasmikről is szót váltsunk végre, amikre eddig még sosem jutott igazán erőnk és figyelmünk. Elégedett lennék, ha 5 év múlva azt mondhatnám, hogy ennek eredményeként sikerült közös nevezőre jutnunk legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben. Olyan kérdésekben például, hogy hogyan becsüljük meg a teljesítményt. Mert ezzel bizony régóta adósai vagyunk önmagunknak. Ha nem így volna, méghozzá csakugyan régtől fogva, akkor alighanem Széchenyi István sem azt írta volna Naplójába, mint amit azon a nevezetes napon írt, amikor felajánlotta birtokai egyéves jövedelmét a tudományos akadémia létrehozására. S hogy mit tartalmazott ez a csaknem 200 évvel ezelőtt írt naplóbejegyzés? Egyetlen mondatot csupán. Így szól. „1825. november 3.: A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem.” Hogy miről beszélt Széchenyi az országgyűlés kerületi ülésén, tudjuk. Felajánlotta birtokai egyéves jövedelmét. De miért írta vajon, hogy ezzel minden honfitársát ellenségévé tette?  Mert az önzetlenség és a teljesítmény elismerése nem volt divat akkoriban? Mert az irigység, a széthúzás, az önérdek  virágzott volna Magyarországon? És ha így is volt akkor, vajon ma, közel 2 évszázad múltán mit írna naplójába Széchenyi István?

Tisztelt Honfitársaim!

Vegyünk végre egy nagyon nagy levegőt, és fújjuk ki magunkból múltunk minden belénk ivódott átkát és rossz szokását! Egyszer s mindenkorra tegyük közös életünk központi kérdésévé a teljesítményt, a cselekvést, a tenni tudó és tenni akaró sikeres emberek megbecsülését! Ha ezért bármit tehetek, örömmel teszem. Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak. És itt most nemcsak a világraszóló magyarokra gondolok, tudósainkra, feltalálóinkra, művészeinkre, világklasszis sportolóinkra, hanem azokra is, akik munkahelyeiken, a földeken, az iskolákban, a kórházakban, a vendéglátásban, a szolgáltatóiparban vagy a hivatalokban teszik becsülettel a dolgukat. Mert sokmilliónyi ember és sokmilliónyi család mindennapi erőfeszítése, elismerésre méltó teljesítménye működteti országunkat. Miért nem ezt, a mindennapok teljesítményét tesszük közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé, hogy aztán együtt örülhessünk egyéni, családi és közös sikereinknek?

Tudom, egyetlen beszéd nem változtatja meg a világot. Mégis mindenkit arra kérek és buzdítok, fontoljuk meg együtt, min kellene változtatnunk és mit kellene tennünk azért, hogy életünk, közéletünk a teljesítmény megbecsüléséről szóljon.

Tisztelt Honfitársaim!

Szólítom az anyákat, a családjuk boldogulásáért küzdő szülőket, és tiszta szívemből kívánom, sorsuk adjon számukra jókedvet, bőséget, mert ők nevelik a jövő Magyarországát. Szólítom a tisztességben megőszülteket, adják tovább unokáiknak tapasztalataikat, életszeretetüket, mert Magyarországnak nagy szüksége van türelmükre és bölcsességükre. Szólítom a fiatal, feltörekvő nemzedékek tagjait, akiknek sikerén nem kevesebb, mint hazánk 21. századi nyugatos polgárosodása múlik, és arra kérem őket, igyekezzenek mindig úgy tekinteni az idősekre, mintha tükörbe néznének, mert unokákból egyszer majd ők is nagyszülőkké lesznek.

Szólítom a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozókat, akik millióknak adnak munkát és megélhetést hazánkban. Szólítom hazám minden egészséges, életerős polgárát, és arra kérem őket, vigyázzanak jobban egymásra és önmagukra, mert Magyarország számít az ő teljesítményükre és megvalósításra váró álmaikra. Szólítom fogyatékkal élő honfitársaimat, azokat a százezreket, akiktől komoly teljesítményt követel mindaz, ami másoknak természetesnek számít. Üzenem nekik, Magyarország nem lenne teljes az ő akaraterejük, és az általuk képviselt értékek nélkül. Szólítom a megtévedteket, a megalázottakat és megszomorítottakat, és arra kérem őket, ne adják fel a tisztes életbe, a tisztes boldogulásba vetett reményt, mert Magyarország nem mondott le róluk. Szólítom a hívőket, és szólítom a nem hívőket. Arra kérve őket, hogy mindig lássuk meg egymásban mindazt, ami összeköt bennünket, mert egymás megértésével mindannyian gazdagabbá válunk. Szólítom nemzeti kisebbségeink tagjait, és azt üzenem nekik, biztos vagyok abban, hogy saját identitásuk megőrzése olyan teljesítmény, amely magyarságukat is erősíti. Szólítom ’56 velünk élő hőseit, akik életüket kockáztatták a magyar szabadságért. Fejet hajtok ’56 hősei előtt, mert az ő teljesítményük nélkül ma más lenne a világ, és más lenne Magyarország.

Szólítom a határainkon túl élő magyarokat, éljenek bár szülőföldjükön, vagy más, távoli országokban. A nemzet egysége iránti kötelezettségemnél fogva üzenem nekik, nagyra tartjuk mind egyéni, mind közösségként elért teljesítményeiket, és Magyarországnak sohasem lesz közömbös sorsuk. Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt szólítom Európai Uniós és NATO-beli szövetségeseinket, és innen üzenem nekik, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük. És végezetül szólítom szülőföldem lakóit, a Rábaközi embereket, akik arra tanítottak engem, hogy csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország polgárai!

Kölcsey Ferenc, aki maga is országgyűlési követ volt, s akit Deák Ferenc is példaképének tartott, négy szócskát üzen nekünk, mai magyaroknak. Ezt a négy szót.
„A haza minden előtt.”

A haza minden előtt.

mandiner.hu

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/ader-janos-beszede/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/05/munkanelkuliseg-az-eu-tagallamaiban/ http://kolozsvaros.ro/2012/05/munkanelkuliseg-az-eu-tagallamaiban/#comments Wed, 02 May 2012 14:06:20 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4288

Munkanélküliség az EU államokban (mti)

A Ponta kabinet tagjai

Ponta szerdán folytatott tárgyalásokat a független törvényhozókat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vezetőivel. Ebből az alkalomból a felek együttműködési megállapodást írtak alá, amely szerint az UNPR támogatja Ponta kormányát.

A miniszterelnök-jelölt a tizenhét tagú – nem magyar – nemzeti kisebbségek frakciójával is tárgyalt. A megbeszélés végén Ponta kijelentette, hogy végleges választ csak hétfőn kap tőlük, de elvben már megegyeztek, hogy a nemzeti kisebbségek is támogatják a kormányt.

mti.

    A program egyik fő célkitűzése a környezettudatos szemléletformálás volt annak érdekében, hogy az elhasznált elektronikai hulladékot – ezen belül a neoncsöveket és az izzókat – ne a kommunálisan gyűjtött szemétbe dobják ki a felhasználók – mondta Simon Zsolt, a programban magyar részről érdekelt Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. felelős menedzsere.
Az 1,6 millió eurós projektben résztvevő négy magyar és négy romániai megyében mintegy 300 hulladékgyűjtő pontot létesítettek, amelyeken 500 gyűjtőedény segíti a fényforrások szelektív gyűjtését. A programnak köszönhetően megépült a Békés megyei Mezőkovácsházán egy feldolgozó üzem, amely évente mintegy 600 tonna fénycső megsemmisítésére, illetve újrahasznosítására képes.

mti.

A hírügynökség a román Szociáldemokrata Párt (PSD) meg nem nevezett forrásaira hivatkozva közölte, hogy Ponta saját pártja vezető testületének zárt ajtók mögött zajló szerdai ülésén kijelentette: kormánya első döntésként érvényteleníteni fogja a magyar kar létrehozásáról szóló határozatot, amelyet még a Mihai Razvan Ungureanu vezette kabinet fogadott el. A Mediafax szerint Ponta a PSD megyei elnökeinek jelentette be ezt a tervét.

Az Ungureanu-kormány pénteken bukott meg, Ponta kormányának beiktatásáról a román parlament várhatóan hétfőn fog szavazni.
A bukaresti kormány március végén határozott úgy, hogy a MOGYE-n egy magyar, angol és román tannyelvű új kar létesül, amely magában foglalja a magyar szakok többségét.
A román kormány – amelynek tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – azt követően kényszerült elfogadni ezt a határozatot, hogy az egyetem román többségű szenátusa nem volt hajlandó tiszteletben tartani a román oktatási törvényt, amely szerint a MOGYE-n is önálló struktúrába kell szervezni a magyar nyelvű oktatást.

mti.

A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazáson 307 képviselő vette fel a szavazólapot, az urnába 305 szavazócédula került, ebből 3 érvénytelen volt, de Áder Jánosra 262-en szavaztak. Mindez azt jelenti, hogy minden fideszes Áder Jánosra szavazott.

Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak.

Az új államfő hivatalosan május 10-én lép hivatalába.

(hírszerk.)

Az USL-t alkotó két nagyobbik párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD), és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 8-8 taggal képviselteti magát, a szövetség harmadik tagja, a Konzervatív Párt (PC) a párt elnöke, Daniel Constantin révén vesz részt a Ponta-kabinet munkájában (vidékfejlesztési miniszterként).
A tervek szerint miniszterelnök-helyettesi rangot kap a román kormányban a pénzügyminiszter: a posztra Florin Georgescu bankszakembert jelölik. A román diplomácia élére Andrei Marga korábbi oktatási minisztert, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektorát állította Victor Ponta miniszterelnök-jelölt.

A belügyminisztérium élére a szociáldemokrata Ioan Rus tér vissza, aki a Nastase-kormány idején vezette már a tárcát. A védelmi minisztérium élére a liberális Corneliu Dobritoiu tartalékos tábornok, korábbi államtitkár kerül.

Az igazságügyi tárca élére a diplomáciai karrier útján elindult Titus Corlateant (PSD) jelölte Ponta, azzal a magyarázattal, hogy nemcsak otthon kell irányítani a törvényesség betartását felügyelő tárcát, de annak hatékonyságáról az európai partnereket is meg kell győznie, amikor Románia monitoringja kerül terítékre Brüsszelben.

Victor Ponta közölte, a választásokig megőrzi a korábbi kormány struktúráját. Mint mondta, most nem akar szerkezetátalakítással időt vesztegetni, de ha az USL ősszel megszerzi a négy évre szóló felhatalmazást a választópolgároktól, akkor a minisztériumokat is átszervezi. Ponta kijelentette, hogy a kabinet alapcélkitűzése a törvényesség, ugyanakkor átlátható és hatékony kormányzást ígért. Hozzátette: a kormányt nem a pártok székházából irányítják, nem is az államelnöki palotából, viszont komolyan veszi, hogy a kormány áll a parlament ellenőrzése alatt és nem fordítva.

A kormányalakítással megbízott román miniszterelnök-jelölt kötelezettséget vállalt arra, hogy korrekt módon szervezi meg a júniusi önkormányzati és őszi parlamenti választásokat, s mint mondta, nem tűri el a szavazatvásárlást, bármelyik táborról is legyen szó.

Az eddig kormányzó néppárti Ungureanu-kabinet pénteken bukott meg az USL által kezdeményezett bizalmi szavazáson. Traian Basescu államfő Victor Ponta szociáldemokrata pártelnököt bízta meg kormányalakítással. Az új kormányba javasolt minisztereknek néhány napon belül véglegesíteniük kell a Ponta-kabinet programját és meghallgatásra kell jelentkezniük a parlamenti szakbizottságoknál.
Victor Ponta a tervek szerint május 7-én, hétfőn járul a parlament két házának együttes ülése elé, hogy bizalmi szavazást kérjen a kormány összetételéről és programjáról.

mti.

Miniszterelnök – Victor Ponta

Mezőgazdasági miniszter – Daniel Constantin (PC)

Pénzügyminiszter  - Florin Georgescu (PSD) – miniszterelnök helyettes

Nemzetvédelmi miniszter – Corneliu Dobriţoiu (PNL)

Külügyminiszter – Andrei Marga (PNL)

Közlekedésügyi miniszter – Ovidiu Silaghi (PNL)

Közigazgatásügyi és belügyminiszter – Ioan Rus (PSD)

Gazdasági miniszter – Daniel Chiţoiu (PNL)

Tanügyminiszter – Corina Dumitrescu (PSD)

Fejlesztés és turisztikai miniszter – Eduard Hellvig (PNL)

Művelődésügyi miniszter – Mircea Diaconu (PNL)

Munkaügyi miniszter- Mariana Câmpeanu (PNL)

Egészségügyi miniszter – Vasile Cepoi (PSD)

Távközlési miniszter – Dan Nica (PSD)

Környezetvédelmi miniszter – Rovana Plumb (PSD)

Európai ügyekért felelős miniszter – Leonard Orban

Igazságügyi miniszter – Titus Corlăţean (PSD)

A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter – Victor Paul Dobre (PNL)

A parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter – Mircea Duşa (PSD)

Társadalmi kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter – Liviu Marian Pop

Kormányzati stratégiákért és a civil társadalommal való kapcsolatért felelős tárca nélküli miniszter – Victor Alistar

13:00 – 15:00 Főtér – Felvonulás

15:00 – 21:00 Törökvágás – Bemutatkozó

22:00 – 05:00 Janis, Euphoria, The One – Kulturált szórakozás

Csütörtök(május 3)

7:00 – 11:00 City Tour Day – Kolozsvár

8:00 – 22:00 Beerpong – Heltai Folk kocsma

10:00 – 16:00 Paintball – Kerekdomb – Paintball Nocturn

10:00 – 16:00 Biliárd – Leul komplexum

10:00 – 18:00 Póker – Athmosphera Café, pince

10:00 – 16:00 Fotómaraton – Kolozsvár

11:00 – 13:00 Babes Park – Uszoda

12:00 – 20:00 Tablé – Insomnia

12:00 – 18:00 Kultúrmaraton – Diákművelődési ház – Európa terem

22:00 – 04:00 Női foci – Unirea sport komplexum, Monostor vége

A világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportjának közgazdászai az előrejelzésben közölték: a G20-országcsoport egészében 2012-re átlagosan 3,0 százalékos, 2013-ra 3,5 százalékos növekedést várnak.
Ha azonban Irán a nukleáris fejlesztési programja miatt ellene hozott szankciókra reagálva lezárná a Hormuzi-szorost – amelyen a világ nyersolaj-ellátásának 20 százaléka halad át -, akkor az olajárak akár 50 százalékkal is emelkedhetnek a Moody’s szerint.

Giulio Tremonti

Az egykori miniszter emlékeztetett: ő már kezdettől fogva állította, hogy el kell választani a bankok produktív tevékenységét a spekulációtól, hogy be kell tiltani a derivátumokat, és be kell vezetni az eurokötvényeket. „Ezeket mind leírtam a könyvemben, s most Francois Hollande (francia elnökjelölt) és a német szociáldemokraták programjában látom őket viszont” – nyilatkozta Tremonti.

A politikus, aki a tavaly novemberben megbukott Berlusconi-kormányban irányította a pénzügyi tárcát, élesen bírálta az Itáliát az adósságválságból kivezetni próbáló Monti-kormány szigorú takarékossági politikáját. Szerinte ugyanis ez a politika óhatatlanul a társadalmi feszültségek növekedéséhez fog vezetni. A kormány takarékossági csomagterve nem kiegyensúlyozott, mert alapját az adók és a járulékok emelése képezi, ezek viszont az alacsony jövedelmű rétegeket sújtják elsősorban – érvelt Tremonti.

komlomedia.hu

Smaranda Enache

Május 1-jén, csütörtökön benyújtotta a polgármester-jelöltséghez szükséges dokumentumokat Smaranda Enache a Marosvásárhelyi Választási Irodához. A független jelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei vezetősége támogatása jelélül elkísérte az irodába. Az emberjogi harcost korábban a párt önkéntesei is segítették a jelöltséghez szükséges mintegy 2500 támogató aláírás összegyűjtésében.

A Portik Vilmos megyei elnök vezette néppárti küldöttség az együttműködés szellemében, Smaranda Enache kérésére vett részt az eseményen. Portik elmondta, a néppártiak örömére szolgál, hogy segíthették az emberjogi harcos munkáját, miután az RMDSZ visszaléptette dr. Vass Leventét, a közös magyar jelöltet, és “eljátszotta” az összefogás lehetőségét. Hozzátette: Smaranda Enache “az európai tolerancia, a békés együttélés nagykövete”, ezért nyugodt lelkiismerettel támogatják. Portik Vilmos rámutatott: a vajdahunyadi példa alapján elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy a magyar pártok közösen a független, esélyes jelöltet, Smaranda Enachét támogassák, ezért Frunda György RMDSZ-es és dr. Benedek István MPP-s jelöltek visszalépését sürgeti. Korábban a Néppárt elnöksége közleményben vetette el Frunda György RMDSZ-es polgármesterjelölt támogatásának a lehetőségét. Mint akkor fogalmaztak, Frunda György “becsapta szavazóit 2007-ben, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak. A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupció-ellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában.”

Smaranda Enache korábban többször hangsúlyozta, célja, hogy a marosvásárhelyi polgárokkal összefogva leváltsa a regnáló polgármestert, Dorin Floreát, illetve az “agresszív, korrupciós, populista” városvezetést, amire véleménye szerint csak egy független, értékelvű politizálást felmutató jelölt lehet képes.

EMNP sajtóközlemény

Hotnews

Varujan Vosganian a PNL alelnöke szerint az USL-ben nem merült fel, hogy bevonják az RMDSZ-t a kormányba, de úgy értékelte, ha nem lesznek a kormány tagjai, meg kell találni a módját, hogy támogassák a Ponta kabinetet.

Vosganian szombaton, Iaşiban egy sajtótájékoztatón nyilatkozta, hogy az USL-ben nem merült fel, hogy bevonják az RMDSZ-t a kormányba, szerinte ebben az esetben az USL-nek két lehetősége van: vagy parlamenti, megállapodást kötnek, vagy elhatárolódnak.

“Én azt szeretném, ha erős parlamenti többségünk lenne, hogy megszavazhassuk a szükséges törvényeket. Az RMDSZ esetében meg kell találnunk a módját, hogy támogassák a kormányt, akkor is, ha nem lesznek a kabinet tagjai”, fejtette ki Varujan Vosganian.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke péteken azt nyilatkozta, hogy nem voltak tárgyalások, nem fogalmazódott meg igény az USL részéről, hogy az RMDSZ támogassa az új kormányt.

„Nincsenek ilyen tárgyalások, nem hiszem, hogyha megvan a 235 fős többségük igényelnek ilyesmit”, mondotta.

Ugyanakkor emlékeztetett, hogy szervezete ellenzékben van és az RMDSZ legfontosabb célkitűzése jelen pillanatban , hogy minél jobb eredményt érjen el a júniusi választásokon.

„Mi úgy véljük, a helyi választásokig a parlamentben a következetes politizálás kell legyen a célunk”, mondotta még Kelemen.

Mediafax

A történelmet kutatókat nemegyszer tartják a társadalom furcsa kakukktojásainak: emberek, akik nagyon is élénken érzékelik saját jelenüket, mégis munkájuk, életük és legfőbb múzsájuk forrása egy letűnt, teljességében soha meg nem ismerhető valóság. Ezen belül is érdekes csoportot képeznek a legtávolabbi korokat kutató szakemberek, az ókortudósok. Sokak számára érdeklődésük tárgya egy ködös és megfoghatatlan múzsa, amelynek megismerése és kutatása aligha tekinthető tudománynak és nem hasonlítható a módszertanában elevenebb és forrásaiban bővelkedő jelenkortörténethez vagy a társadalomtudományok többi családtagjához, ugyanakkor  pont távolságtartó jellege miatt- néhány korszakától és irányzatától eltekintve – mindig az egyetemességet és a közös pontot képezte a világ történészei számára.

Ábel Jenő

Mégis, ha alaposabban szemügyre vesszük a történészek ezen csoportját, láthatjuk, hogy szemlélődésük nem ragad le a forrásaiban valóban szegény és a mai valóságtól első ránézésre teljesen elszakadt ókornál,  hanem visszatekintésük  – mint az élettörténetet pörgető emlékezet – a történelem teljes spektrumán, forrásain és korszakain áthalad és így lesz kellő rálátása kutatott korszakára és az emberiséget mozgató jelenségekre is. Ezt a diszciplínát hívják ókortudománynak.

Bár az ókor világa iránt már a reneszánsz ember is élénken és nemegyszer tudományos kíváncsisággal kutakodott, az ókortudomány útja a XVIII. század végén kanyarodott a tudományos módszertan világába, amikor Johann Winckelmann (1717 – 1768) német művészettörténész az ókori görög világ legismertebb szobrainak elemzésével valamint Pompei és Herculaneum ásatásával megalapozta a klasszika – archeológia és művészettörténet alapjait. Ehhez a kor szelleme játszi könnyedséggel társította az akkor még magától értendő klasszika – filológiai műveltséget. Az ókortudomány – és a vele akkor még szerencsésen együttműködő segédtudománya, a régészet – a romantika lázas korszakában vált oktatott diszciplinává Európában. Ez a tendencia váltotta ki azt, hogy a történelmi Magyarország polihisztorai közül jó néhányan a legtávolabbi korok után kezdjenek érdeklődni. Ezek közül – számos előfutárt nem említve most – kiemelendő Schönvisner István ( 1738 – 1818), aki a ma a Flórián – tér fölött kanyarodó feljáró alatt impozánsan elterülő Thermae Maiores-t, azaz római katonai fürdőt ásta és közölte 1778 – ban. Ma őt tartják az első magyar régésznek. Ugyancsak a felvilágosodás szellemében alkotott Szalágyi István (1739 – 1796), aki elsőként foglalta össze Pannónia régészeti és történeti forrásait. Az ő és generációjuk munkáját helyesebb még ókorkutatásnak nevezni, hisz a romantika lázas hevületében, amikor az európaiak lerohanják tudósi kíváncsiságukkal (is) Egyiptomot, Asszíriát és a Szentföldet, lefoglalva a Közel – Kelet ókori kultúráinak kutatását egy évszázadra, a régészet, a történetírás, a klasszika – filológia és a művészettörténet jóformán még egy cipőben jártak. Ezt az irányzatot képviseli a magyar régészet atyjának is nevezett, természetesen klasszikus műveltségben nevelkedett Rómer Flóris (1815 – 1889) és Pulszky Ferenc (1814 – 1897) is, akiknek nagy szerepe volt a magyar régészeti emlékek felkutatásában és összegyűjtésében is. A pozitivista történetírás beköszöntével, a XIX. század második felében a magyar ókortudomány is igyekezett elsősorban a német Altertumwissenschaft nagy titánjait – Theodor Mommsent, Ulrich von Wilamowitz – Möllendorfot, Georg Wissowát – követni.

A jogtörténetben és görög irodalomtörténetben jártas Schvarcz Gyula (1839 – 1900), az üstökösként berobbant, de korán elhunyt Ábel Jenő (1858 – 1889)  vagy a magyar klasszika – filológia atyjaként számon tartott Ponori Thewrewk Emil (1838 – 1917) hű követői a filológiai irányzatnak. A mai Budapestet (ókori Aquincum) évtizedeken át régészeti lázban tartó, de történészként is kiváló Kuzsinszky Bálint (1864 – 1938), a nyelvzseni egyiptológus, Mahler Ede (1857 – 1945) vagy az arab kultúra kutatásának magyar úttörője, Goldziher Ignác(1850 – 1921) már nemzetközi szaktekintélyekként gyakorolták az ókortörténet kutatását, korukat jóval megelőzve, az interdiszciplinaritás jegyében.

Pósta Béla

Ekkor veszi kezdetét a ma már radikális utakra tért „szakosodás”: a korban természetesnek számító klasszika – filológiai műveltséggel rendelkező és titáni munkákra vállalkozó történészek kiválasztottak egy – egy tudományterületet (egyiptológia, asszirológia, római provinciális régészet) amelyben máig ható munkákat alkottak. Pósta Béla (1862 – 1919) és csapata (Buday Árpád, Téglás József, Kuún Géza) valamint Hampel József (1849 – 1913) már a régészet kiemelkedő képviselői.

Rómer Flóris

Ekkor bontakozik ki az akkori értelmiségi társadalom által örömmel végigcsámcsogott óriási botrány Wilamowitz és Nietzsche között: előbbi az ókor egységes kutatását annak puszta szépségéért és történelmi kontextusában, utóbbi pedig csakis a jelenre reflektálva tudta elképzelni az ókortudományt. A közöttük kialakult „harc” gyakorlatilag mai napig folyik ilyen, olyan értelemben és alapja – a köztük kialakult személyeskedéseken túl – a következő Nietzsche-i tézisre vezethető vissza: „minden kornak új viszonyba kell lépnie az ókorral, hozzá kell mérnie magát… a filológusnak [értsd: ókortörténésznek – a szerz.] három dolgot kell ismernie, az ókort, a jelenkort és önmagát”.

Szabó Csaba

Péntek délután az USL bizalmatlansági indítványát 235 igennel és 4 nemmel megszavazták a Parlamentben, így a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány megbukott. Ugyanaz nap Traina Băsescu államfő Victor Ponta-t, a Szociáldemokrata Párt elnökét és az USL koalíció társvezetőjét nevezte ki kormányalakításra.

Franciaország

A franciaországi elnökválasztás első fordulóját Francois Hollande, a Szocialista Párt államjelöltje nyerte meg 29%-os részesedéssel, akit a jelenlegi államfő, Nicolas Sarkozy követett 27%-os részesedéssel. A második forduló május 6-án lesz, ahol az előbbi indul nagyobb esélyekkel. A szélsőséges jobboldali, Nemzet Front 17,9-os részesedést ért el, míg a szélsőséges baloldali nézeteket valló Jean Luc Melenchon 11,11%-os részesedést ért el. (EUObserver)

Hollandia

Megbukott a holland kormánykoalíció, miután a szélsőjobboldali Szabadság Párt visszalépett a költségvetési tárgyalásokból. Ennek ellenére a jelenlegi kormányfő, Mark Rutte nem végrehajtói pozícióba marad a kormány élén egészen a szeptemberi választásokig. (The Economist)

 Pakisztán

Pakisztán nukleáris töltetű rakétatesztet hajtott végre, miután 6 nappal korábban India is hasonló rakétát tesztelt. A pakisztáni vezetés kijelentette, hogy csak minimális mennyiségű, megfélemlítési célokra tart fenn nukleáris töltetű rakétafejeket, legfőképpen Indiával szemben.

 Spanyolország

Spanyolország komoly nyomás alá került a múlt héten, mely a pénteki leminősítésben teljesedett ki, miután a Standard & Poor’s az A besorolásból BBB+-ba helyezte át a spanyol államkötvényeket. A Standard & Poor’s szerint a növekvő államadóság aránya a Bruttó Hazai Termékhez viszonyítva, valamint a prognosztizált magas államháztartási deficit a stagnáló európai gazdasági helyzettel párosítva komoly aggodalmat váltott ki. Ezen felül az éves 1,5%-os növekedés helyett 0,3%-os gazdasági csökkenést jósolnak, mely további költségvetési megszorításokat követel a múlt hónapban elfogadott 50 milliárd EURO-s megszorításokon felül. (EUObserver)

 Anglia

Elsődleges adatok szerint az év első negyedévében Anglia gazdasága 0,2%-kal csökkent, miután 2011 utolsó negyedévében 0,3%-os volt a csökkenést. Ez főleg az ellenzék, Munkáspárt, javára játszik, melynek vezére, Ed Milliband felszólította a kormányt, hogy hagyja fel a kiadáscsökkentős, szigorú költségvetési politikáját. (Daily Mail)

 Csernobili évforduló

Huszonhat éve, 1986. április 26.-án a Csernobil várostól 15 km-re levő, 1983-ban átadott atomerőmű negyedik reaktorában robbanás történt, mely teljesen leégett. A lakosságot a közeli ipari városból, Pripjatyból, kiürítették. Ennek ellenére a szovjet vezetés 10 napon keresztül titokban tartotta a közvéleményt, melynek következtében majdnem egész Európát megfertőzte a radioaktív hulladék. (EuroNews)

Varga Levente

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/05/heti-hirosszefoglalo-3/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/04/konyvbemutato/ http://kolozsvaros.ro/2012/04/konyvbemutato/#comments Sat, 28 Apr 2012 16:37:53 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4206 tovább olvasás →]]> A TUDOMÁNY HATÁRAI című 2011-es Komp-Press kiadvány, valamint a Korunk újabb kommunikáció-tudományi számának a bemutatására hívja az érdeklődőket a Kolozsvári Akadémiai Bizottság és a Korunk szerkesztősége. Komp-Press kiadványát és az újabb kommunikáció-tudományi Korunk-számot bemutatja: Rigán Lóránd, Szabó T. Attila és Zörgő Noémi

Időpont: 2012. május 4., péntek, 17 óra.
Helyszín: KAB székház, Ion Ghica utca 12. sz.

(Kolozsvári Akadémiai Bizottság)

Amint a jelölt kifejtette megtisztelve érzi magát a Kolozs megyei PDL támogatásának élvezőjeként és reméli, hogy Alin Tişevel jó csapat lesznek. A PDL a megyei tanács élére Alin Tişe-t javasolja. Boc azt is mondta, hogy haza jött és amennyiben ő lesz a polgármester, be szeretné fejezni a 2004-ben elkezdett projektjeit.

Emil Boc indulása minden bizonnyal a magyar választók szavazataiból is fog “elvinni”, hiszen Boc népszerűsége a kolozsvári magyarok között vitathatatlan.

(bereczki)

Kelemen Hunor hozzáfűzte, hogy a miniszterelnök-jelölt eddig nem kereste meg az RMDSZ-t. “Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az MTI kérdésére, mérlegeli-e az RMDSZ, hogy a parlamentben támogassa Victor Ponta leendő kormányát, Kelemen Hunor azt mondta, erről még nem tud nyilatkozni, ez a kormányprogramtól függ.     ”Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság,  a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. “A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni” – összegzett az RMDSZ elnöke.
A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. “A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja” – vélekedett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. “Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát” – indokolta Kelemen Hunor.

mti.

cotidianul.ro

Victor Ponta (mediafax)

Basescu szerint nem történt tragédia, semmi ok a pánikra, csak egy demokratikus eljárás tanúi lehetünk. Reményét fejezte ki az iránt, hogy az új kormány támogatja azon indítványát, miszerint a közalkalmazottak fizetését emeljék vissza a korábbi színvonalra.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke elmondta, hogy fel sem tevődik, hogy részt vegyenek az új kormányban. Kelemen szerint most a legfontosabb feladatuk, hogy felkészüljenek a közelgő választásokra.

hírszerk.

A kilencvenes évek végéig Verespatakról nagyon kevesen hallottak, mindaddig, amíg meg nem jelent a Roșia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat, amely újra szeretné indítani az arany- és ezüstkitermelést a településen. A bányászatot ciános technológiával kívánják megvalósítani, a kitermelés 15 évig tartana, amelynek eredményeképpen körülbelül 300-450 tonna aranyat, és 1600 tonna ezüstöt hoznának felszínre.

Eckstein-Kovács Péter

Eckstein-Kovács Péter a bányaprojekt politikai problémáját fejtette ki. Elmondta, hogy a beruházás tulajdonképpen azt jelenti, hogy 2500 hektáros területet érintve, négy hegyet csiszolnának le.  Továbbá beszélt az erre vonatkozó törvényjavaslatról is, amely szerint meg kellene tiltani a ciános technológia alkalmazását az arany- és ezüstbányászatban. Sajnálatát fejezte ki, hogy a törvénytervezet jelenleg a Képviselőháznál megrekedt.

Wanek Ferenc kiemelte, hogy a legnagyobb problémát valójában nem is a cián jelenti, hanem a közel 300 hektáron elterülő tározó. A kitermelés eredményeképp cián mellett réz, cink, ólom kerülne a felszínre. Ezek közül az ólom különösen mérgező az emberi szervezet számára. A cián hosszútávon lebomlana, viszont ezek az anyagok nem. A kitermelés időtartama 15 év lenne, és hosszútávon nagymértékű szennyezéssel, környezeti károkkal járna, tönkretéve az Aranyos faunáját. Közel kétezer éve folyik itt bányászati tevékenység, egészen a római korig visszavezethetően. Tény, hogy a projekt ütemterve szerint kéthetente termelnének ki akkora mennyiségű aranyat, amennyit az utóbbi évezredek alatt összesen.  Nagy veszélyforrást jelent, hogy az ülepítő alja még csak szigetelve sem lesz, így a szennyező anyagok bekerülnek az altalajba, a földalatti vízhálózatba, időzített bombaként veszélyeztetve a környezetet. A ciántechnológia esetén megoldható a káros hatások minimálisra csökkentése, viszont a fent említett anyagok esetében egyelőre nem létezik megoldás. Talán épp ezért nem kapott nagy sajtóvisszhangot ez a tény. Ugyanakkor a szerződés megkötése a Román Tudományos Akadémia véleményének figyelembe vétele nélkül történt.

Kovács Csongor

A Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Csongor elmondta, hogy a verespataki események értelmezése nem szakmai, hanem főként politikai síkon történik. Környezetvédelmi szempontból a ciánkoncentráció 5 ppm-re való csökkentése mellett fontos odafigyelni a kibányászott fémek mennyiségére, hiszen erre vonatkozóan sem az Európai Uniós, sem a román környezetvédelmi szabályok nem térnek ki. A kételyek eloszlatásának céljából nem helyénvaló a Svédországban folyó ciántechnológiás bányászat példaként való felhozása, hiszen, egyrészt az ottani bánya jóval kisebb területet foglal magában, másrészt, semmiképp sem hasonlíthatóak össze az ezen a téren meghozott svéd és román környezetvédelmi intézkedések. A romániai realitás erre vonatkozóan jelenleg a nagybányai ciánkatasztrófa által ábrázolható.

A környezetvédelmi kérdéseken túl a bányaprojekt műemlékvédelmi problémákat is felvet.  Kovács Csongor kiemelte, hogy Verespatakot a legrégebbi dokumentált településként tartják számon Romániában. A faluban többek között gyönyörű magyar bányászházak állnak. A kitermelő cég nagy erőfeszítések árán igyekszik meggyőzni a lakosokat, hogy eladják nekik a házaikat.

A projekt hátterében álló érdekekre vonatkozóan csak találgatások keringenek. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy a bányászat környezetromboló hatása valószínűleg csak 15-20 év múlva lesz látható, ekkor viszont nagyon nehézzé válik a kárfelelősség elvének érvényesítése, a jogi felelősök felderítése, ahogyan ez a Nagybányai katasztrófa után történt.

Az előadók kiemelték, hogy a munkahelyteremtés szempontjából szintén félrevezető a cég médiakampánya, hiszen a projekt valójában több ezer helyett csupán 350-600 embert foglalkoztatna, és kicsi a valószínűsége, hogy a modern bányászati technológia fényében ezek az alkalmazottak a helyi szakképzetlen lakosok köréből kerüljenek ki.

A környezetvédelmi szervezetek bizakodóak a jelenlegi környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Korodi Attila hozzáállásával kapcsolatban. A bányaprojekt elleni harcban a Zöld Erdély Egyesület elnöke kiemelte, hogy nagyon nehéz dolguk van, hiszen a RMGC által finanszírozott, félévente 5-6 millió eurót felemésztő médiakampánnyal szemben kell a civil szervezetek képviselőinek, korlátozott anyagi forrásokra támaszkodva, eljuttatni üzenetüket az emberekhez. Ebben legnagyobb segítségükre az internet szolgál. Ugyanakkor elmondta, hogy nem hiábavaló az általuk tanúsított ellenállás és az emberek támogatása, hiszen az aláírásgyűjtés hatására az első kitermelés eredeti időpontja 2006 óta folyamatosan eltolódott. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a bányaprojekt elutasítása esetén milyen alternatív munkalehetőségekben látja Verespatak jövőjét, Kovács Csongor úgy vélte, hogy a turizmusba való befektetés, és a mezőgazdaság hosszútávon nagyobb hasznot hozna, mint a kitermelés.

Szakmai szempontból a projekt nem áll meg a lábán, ami félelemre ad okot, az a politikum viszonyulása.

Ugyanakkor sokan nem tudják, de Verespatakon 2006-ig állami bányászati kitermelés folyt, tehát a terület rehabilitációja az állam kötelessége, amelynek mindmáig nem tett eleget. A projekt támogatói számára érdemes elgondolkozni azon, hogy ha az állam a saját bányája után nem teljesítette a környezet helyreállítására vonatkozó kötelességét, vajon milyen mértékben fog fellépni 10-20 év múlva az RMGC által, a kitermelés eredményeként hátrahagyott „holdbéli táj” helyreállítása érdekében?

Hegyi Noémi

Alig 3 hónappal a beiktatása után, a mai szavazáson 235 szavazattal megbukott az Ungureanu kabinet. A 460  képviselőből 259 volt jelen, 248 szavazott.

Ungureanu a sajtó képviselőinek elmondta: “Megtisztelteve éreztem magam, hogy egy ilyen kormányt vezethettem és büszke vagyok azokra a miniszterekre akik mellettem voltak. Örülök, hogy e rövid idő ellenére sikerült valamit tennem az országért”.

Dan Radu Ruşanu PNL-s szenátor szerint már a jövő héten megalakulhat egy Victor Ponta vezette új kormány.

Most zajlik az USL által benyújtott bizalmatlansági indítványról szóló szavazás. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az ellenzéknek 2 szavazat hiányzik, hogy meg tudják szavazni a bizalmatlansági indítványt, melyhez 231 voksra lenne szükség.  Ez pedig az Ungureanu – kabinet végét jelentené.

mediafax.ro

Sorina Plăcintă PDL-s szenátor, aki korábban azt nyilatkozta, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, nem vett részt a szavazáson.

A zsarolható kormányt félre kell állítani. Így nem lehet soha! című bizalmatlansági indítványt múlt kedden nyújtotta be az ellenzék, aki törvénytelennek nevezte a MOGYE magyar karának kormányhatározat általi létrehozását, az ásványkincsek kiárusítását és a közpénzek választási célokra való felhasználását is.

(hírszerk.)

agnusradio.ro

Kicsoda GERGELY BALÁZS?

]]> http://kolozsvaros.ro/2012/04/vox-populi-kicsoda-gergely-balazs/feed/ 0 http://kolozsvaros.ro/2012/04/magyarorszag-es-romania-imf-targyalasai/ http://kolozsvaros.ro/2012/04/magyarorszag-es-romania-imf-targyalasai/#comments Fri, 27 Apr 2012 06:57:35 +0000 kolozsva09 http://kolozsvaros.ro/?p=4154 tovább olvasás →]]> MENSURA TRANSYLVANICA

 A 2007 őszén kezdődött pénzügyi, majd gazdasági válság nyomán Európában több nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő állam valamilyen hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ezen országok sorában találjuk Romániát és Magyarországot is. Ebben az időszakban, Romániában, Magyarországon, de más országokban is, az IMF újra a közviták egyik témájává vált. A reflektorfénybe került nemzetközi intézmény tevékenysége kapcsán sokszínű vélemények fogalmazódtak meg. A vélemények jelentős része negatív hangvételű, az IMF-et negatív szereplőként tüntetik fel, akit kerülni kell. Elemzésünk az IMF eredeti szerepéből kiindulva azokat az okokat veti össze, amelyek az utóbbi évek romániai és magyarországi hitelmegállapodásaihoz vezettek, és eltérő tárgyalási stratégiákhoz is vezettek a két állam tekintetében.

A Nemzetközi Valutaalap létrejötte és szerepe

A második világháború befejezése után, 1944. júliusában 45 ország képviselői Bretton Woodsban abban állapodtak meg, hogy olyan nemzetközi intézményrendszert kell létrehozni, amely biztosítja a világkereskedelem fejlődését, és megóvja a világgazdaságot az 1929-1933-as világválság alatt és azt követően kialakult, befele forduló gazdaságpolitika romboló hatásaitól. Ennek a rendszernek az egyik (elég gyorsan létrehozott) intézménye a Nemzetközi Valutaalap volt, amely tevékenységét 1947-ben kezdte meg 29 ország részvételével. Románia 1972-ben, Magyarország 1982-ben csatlakozott a szervezethez, melynek taglétszáma mára 187-re nőtt. Az intézmény alapcélja a világgazdaság pénzügyi stabilitásának biztosítása. A cél változatlan maradt az elmúlt 65 évben, annak ellenére, hogy a 70-es évek első felében a Bretton-Woods-i rendszer megszűnt létezni (az IMF, mint intézményrendszeri elem átalakuláson ment keresztül és megmaradt az új rendszerben is).
Tagállamaiban a Valutaalap három típusú tevékenységet folytat:
1. folyamatosan felügyeli az egyes államok gazdaság- és pénzügypolitikáját,
2. technikai segítségnyújtásban vesz részt, illetve
3. hitelnyújtással segít áthidalni az átmeneti gazdasági problémákat.

A gazdaságpolitikák folyamatos felügyelete a tagállamok által jelentett mutatószámok elemzésén kívül személyes tanácskozásokat is magába foglal, amelyek keretén belül az IMF küldöttsége szaktárgyalásokat folytat a kormány és a nemzeti bank képviselőivel. A szaktárgyalások sok esetben ennél átfogóbbak, magukba foglalják az ellenzéki pártokkal, szakszervezetekkel való találkozókat is. A szaktárgyalásokra, rendes körülmények között évente kerül sor, amelyet követően a küldöttség országjelentést készít. A jelentésben leírásra és elemzésre kerülnek a közelmúlt makrogazdasági vonatkozású eseményei, a gazdaságpolitika értékelése valamint ajánlások megfogalmazására is sor kerül. A Valutaalap felügyeleti tevékenysége nem csorbítja a tagállamok gazdaságpolitikájuk szabad megválasztásának lehetőségét.

A technikai segítségnyújtás alapvetően az alacsony jövedelmű országokban folyik. Ennek ellenére Románia és Magyarország is részesült ilyen segítségnyújtásban. Az IMF ezen programjai (a teljesség igénye nélkül) a következő területeket ölelték fel: a költségvetési rendszer reformja, az adó- és vámbeszedési rendszerek működtetése, a pénzügyi rendszerek reformja, a kereskedelmi bankrendszer szabályozása, a nemzeti bank működése, az inflációs célkövetés rendszerének működése. A technikai segítségnyújtás elősegítette az átmeneti időszakban az intézményi rendszer fejlődését, és ezen intézmények alkalmazottainak szakmai ismeretei bővülését, lehetővé téve a teljes intézményi rendszer eredményesebb működését.

A hitelnyújtás a leglátványosabb tevékenység, olyannyira, hogy számos állampolgár az IMF-et csak ezzel a tevékenységgel azonosítja. Jelen írásban nem célunk részletezni az IMF által nyújtott hitellehetőségeket. A hitellehetőségek közös jellemvonása, hogy alacsony kamatfeltételek mellett lehet hozzájuk jutni, illetve átmeneti fizetési problémák áthidalását szolgálják, ezért rövid lejáratúak. A hitellehetőséggel olyan országok is élhetnek, amelyek a jelenben átmeneti fizetési problémákkal nem rendelkeznek, de ezen problémák jövőben való megjelenésének valószínűsége elég magas.

Magyarország és Románia hitelei és adósságállománya

Miért kellett 2008-ban Magyarországnak, majd 2009-ben Románinak IMF-hitelhez folyamodnia? Két alapvető tényező együttes hatása idézte ezt elő:
- Mind Románia, mind Magyarország a válságos évek előtt jelentős ütemben külföldi hitelforrásokat vontak be saját gazdaságukba, amelyek nemcsak beruházásokat finanszíroztak, hanem jelentős mértékben fogyasztási kiadásokat is.
- a világgazdaságban a kibontakozó pénzügyi válság fokozott elővigyázatosságra intette azokat a piaci szereplőket, akik pénzeszközökkel rendelkeztek, aminek hatására a pénzáramlások (hiteláramlások) globális szinten jelentősen visszaestek.
Általában a külföldi források bevonásának az az előnye, hogy a gazdasági fejlődéshez és felzárkózáshoz szükséges magán- és közberuházásokat anélkül lehet megvalósítani, hogy a folyó fogyasztás egy részét kellene feláldozni. A külföldi forrásbevonás hátránya viszont, hogy felerősödik a belföldi gazdaság és a külföldi gazdaságok közötti függőségi viszony, amely többletkockázatokkal jár. Ennek a kockázatnak a mértéke függ a bevont források lejáratának az idejétől is. A külföldi forrásbevonásnak akkor van értelme, ha növeli a belföldi gazdaság jövedelemtermelő képességét, amely többletjövedelemként alapot teremt a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére.
A források beáramlásának szempontjából alapvetően két típusú forrást különböztethetünk meg: adósságot nem előidéző forrásokat és hitelforrásokat. Az utóbbiak kockázatosabbak az előbbieknél.

Magyarországon és Romániában egyaránt jelentős mértékű nettó külföldi adósságállomány halmozódott fel 2008 végére. Magyarországon ez a folyamat hosszabb időszakon keresztül zajlott le, magába foglalva  a „gulyáskommunizmust”, a rendszerváltás időszakát és az Európai Uniós tagságot egyaránt. Relatív mértékét tekintve, Magyarországon a nettó külföldi adósságállomány a GDP-hez viszonyítva 55% volt, amely jelentős mértékben magasabb a romániai 25%-nál. Románia külföldi adósságállománya alapvetően a 2000-es évek folyamán halmozódott fel. Az ország a kommunista rendszer bukását megelőzően már törlesztette külföldi hiteleit, majd a 90-es évek folyamán nemzetközi megítélése miatt nem jutott jelentős külföldi forrásokhoz.
Szektoriálisan tekintve, Magyarországon jelentősebb súlyt képvisel az államadósság (a külföldi adósságállomány 2/3-a), míg Romániában ez az arány csupán 15%. (Elemzésünk az Eurostat adatbázisának adatain alapszik.)
A létező adósságállomány mellett, mindkét országban egy másik fontos problémát jelentett a jelentős államháztartási hiány. Magyarországon 2001-től kezdett növekedni az államháztartás hiánya, majd a választási ciklusnak megfelelően hullámzott (2002-ben és 2006-ban a deficit meghaladta a 9%-ot), de mindvégig 3,7% fölött maradt. Romániában az állampénzügyek relatív egyensúlya csupán 2006-tól kezdett megbomlani, 2009-re elérve a 9%-ot.
2008 második felében mindkét ország komoly finanszírozási problémák elébe nézett; egyrészt az adósságállomány görgetésének szükségessége, másrészt a folyó kiadások finanszírozása miatt. Ezek a problémák a 2007-2008-as államháztartási konszolidációs lépések ellenére, Magyarországon súlyosabbak voltak, így az IMF-hez intézett segítségkérés Magyarország részéről jelentkezett hamarabb, majd ezt követte a romániai.

Magyarország és az IMF tárgyalásai

A 2008 októberi, IMF-fel folytatott tárgyalások után 2008. november 4-én a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank közös szándéknyilatkozatában a következő fő célok kerültek megfogalmazásra:
- az államháztartás finanszírozási igényének csökkentése és az állampénzügyek fenntartható pályára való helyezése
- a magyarországi bankok megfelelő tőkésítésének a fenntartása és a belföldi pénzügyi rendszer likviditásának biztosítása
- a bizalom megerősítése és a külső finanszírozás biztosítása

A Szándéknyilatkozat beadása után két nappal az IMF Ügyvezető Igazgatósága 10,5 milliárd SDR értékű hitelt hagyott jóvá. (Az SDR az IMF által létrehozott pénz, amelyet leginkább nemzetközi tartalékképzés céljából használnak, a részletek angol nyelven itt. A magyarországi hitelezéshez más nemzetközi szervezetek is társultak: az Európai Unió 6,5 milliárd euróval, a Világbank 1,3 milliárd dollárral. Az IMF által jóváhagyott hitel felhasználása szakaszosan történt (ezt a hiteltípus feltételezi), az újabb részletek felhasználása a negyedéves felülvizsgálatok során megállapított kvantitatív és strukturális feltételek teljesítéséhez kötött. 2009 első felében a nemzetközi gazdasági feltételek a korábban előre jelzetthez képest romlottak, de a felülvizsgálat során megállapított célkitűzéseket a kormányzat így is teljesítette. Az állampénzügyek fenntartható pályája felé való közelítésének első pozitív hozadéka 2009 augusztusában már jelentkezett, amikor a nemzetközi pénzpiacokon Magyarország iránti bizalom kezdett helyreállni. Magyarország újra képes volt forrást gyűjteni és fedezni a finanszírozási igényét. Habár 2009 decemberében az IMF jóváhagyta a negyedik-, majd 2010 márciusában az ötödik hitelrészletet is, Magyarország már nem vette ezeket igénybe.

A 2010 tavaszán lezajlott parlamenti választások után kormányváltásra is sor került. A hivatalába lépő kormány 2010 június 7-9 között majd 2010 július 6-17 között találkozott az IMF küldöttségével. Az új kormány magatartása különbözött az előzőtől. Ugyan felvállalta a 2010-es évre az „örökölt” 3,8%-os és 2011-re a 3%-os államháztartási hiánycélt, de nem kívánt újabb megállapodást kötni, a 2010 októberében lejárt megállapodás folytatására. Ilymódon a kormányzat mozgástere nem volt olyan mértékben feszített, mint korábban, viszont a 2010-ben és 2011-ben meghozott intézkedések csak rövid távon javították az államháztartás hiány- és adósság mutatóit, de az állampénzügyek hosszú távú fenntarthatóságának érdekében nem tettek jelentős kiigazítási lépéseket.

Románia és az IMF tárgyalásai

Románia 2009 tavaszán fordult segítségért a nemzetközi szervezetekhez és ezen belül az IMF-hez. A 2009. márciusi, az IMF-fel folytatott tárgyalásokat követően 2009 április 24-én elküldött Szándéknyilatkozatban a román kormány és a Román Nemzeti Bank a következő célok megvalósításáért kértek pénzügyi segítséget:

- a költségvetési politika megszorítása az államháztartás finanszírozási igényének csökkentése érdekében és az állampénzügyek fenntartható pályára való helyezése végett
- a romániai bankok megfelelő tőkésítésének a fenntartása és a belföldi pénzügyi rendszer likviditásának biztosítása
- az infláció a Román Nemzeti Bank által kitűzött célsávba való lecsökkentése és a célsávban való tartása
- a bizalom megerősítése és a külső finanszírozás biztosítása

Az alapvető célok nagy mértékben hasonlítanak a 2008-ban indított magyarországi program céljaihoz. A romániai hitelkérelemre válaszul, az Valutaalap Ügyvezető Igazgatósága 2009 május 4-én 11,4 milliárd SDR (kb. 12,9 milliárd euró) értékű készenléti hitelt ítélt meg. Magyarországhoz hasonlóan, Románia is részesült más nemzetközi hivatalos hitelforrásokból: az Európai Unió 5 milliárd eurót, a Világbank 1 milliárd eurót és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Európai Beruházási Bank valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társaság együttesen 1 milliárd eurót hiteleztek Romániának. A külső finanszírozási problémák kezelésének szempontjából hasonlóan fontos megállapodásra került sor 2009. március 26-án Bécsben, ahol a Romániában tevékenykedő legnagyobb anyabankok vállalták a romániai leánybankjaiknak nyújtott hitelkeretek fenntartását.

Az államháztartási egyensúlyt megteremtő lépések közül a kiadások csökkenését célzó intézkedések voltak nagyobb súlyúak. Ezekről a lépésekről már nem az IMF döntött, hanem a hazai gazdaságpolitika meghatározója, a kormányzat. 2009 folyamán csak kevésbé határozott lépések megtételére került sor. Habár bizonyítani nehéz, de valószínűsíthető, hogy ebben a 2009-es államfőválasztás is szerepet játszott. 2010 folyamán jelentős nominálbér kiigazításokra, hozzáadott-érték adó (HÉA, illetve ÁFA) kulcs emelésre és a közalkalmazottak létszámának a csökkentésére került sor. A kiadások csökkentésére való összpontosítás egyrészt azért volt indokolt, mert az egyensúlytalanságnak elsősorban a kiadások növekedése volt az oka (kevésbé a bevételek csökkentése), másrészt ez segítette a monetáris politikát abban, hogy az inflációt tovább csökkentse.

A meghozott intézkedések hatására, Románia állampénzügyeinek helyzete javult, amely elősegítette a finanszírozási problémák enyhülését. Magyarországhoz hasonlóan Románia sem hívta le az összes hitelrészletet, habár jóváhagyásukra mind a hét felülvizsgálat alkalmával sor került. (A 2011-es februári, utolsó részlet.) A különbség azonban abban áll, hogy amint a 2009-es megállapodás 2011 március végén lejárt, Románia egy újabb megállapodást kötött, amelynek alapvető céljai a következők:
- a költségvetési kiigazítási folyamat folytatása a bevételek növelésén, a hatékonyabb kiadásokon és a fizetési hátralékok csökkentésén keresztül
- a bizalom további erősítése, amely elősegíti a külföldi magántőke beáramlását megalapozván a fenntartható gazdasági növekedést
- a potenciális kibocsátás (és jövedelem) növelése strukturális reformok révén és rugalmasabb gazdaság által, amely pozitív hatást gyakorolhat Románia versenyképességére és a jövőben lehetséges euró-bevezetési folyamatra.
A megkötött megállapodás szintén két évre szól, azaz 2013 márciusig tart.

Konklúziók

- Mind Magyarország, mind Románia kényszerhelyzetben van, külföldiek irányába nettó adósak, mert a múltban a gazdaság különböző szektorai (háztartások, vállalatok és a kormányzat) olyan mértékű kiadásokat valósítottak meg, amelyek meghaladták jövedelmeiket. Ez a probléma Magyarországon súlyosabb.

- A kényszerhelyzet rövid távon nem szüntethető meg. A külfölddel szemben fennálló nettó adósságállomány akkor csökkenthet, ha a múltban lezajlott folyamatokkal ellentétes jelenségekre kerül sor, azaz szükségessé válik, hogy a jövőben a belföldi gazdasági szereplők aggregált kiadásai kisebbek legyenek a realizált jövedelmeknél. Ennek létrejötte az alábbi két szélső eset többféle kombinációjában elképzelhető:
1. a belföldi gazdasági szereplők jelentős mértékben visszafogják kiadásaikat, anélkül, hogy a külföldi gazdasági szereplők növelnék az övéket.
2. a külföldi gazdasági szereplők növelik meg kiadásaikat a hazai termékek iránt, anélkül, hogy a hazai gazdasági szereplők csökkentenék kiadásaikat.
A romániai stratégia közelebb áll az első, kevésbé kockázatos változathoz, míg a magyarországi vegyes képet nyújt, ezért a romániainál kockázatosabb.
- Elsősorban Magyarország, de Románia magas mértékű külföldi eladósodottsága sem teszi lehetővé, hogy függetlenítse magát a nemzetközi pénzforrásoktól. Ezek beszerzésében a nemzetközi szervezetekkel fenntartott jó kapcsolat fontos szerepet játszik, még akkor is, ha az egyes gazdaságok nem közvetlen hivatalos, hanem piaci forrásokat kívánnak bevonni.

A kolozsvári önkormányzati testület csütörtöki ülésén a képviselők felhatalmazták a polgármesteri hivatalt, hogy a következő tanácsülésre készítsen elő határozattervezetet a visszajáró pénz visszafizetéséről.

A tanácsülésen László Attila alpolgármester elmondta, ugyan az államközi egyezményben az szerepelt, hogy a magyar állam is, a román állam is 400 ezer euróval járul hozzá a restaurálási munkálatokhoz, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal számlájára Magyarországról csak 363 151 euró érkezett. A szobor restaurálása a tájékoztatás szerint 688 422 euró euróba került, a magyar államra eső költség 344 211 euró volt, így tehát 18 940 eurót kell visszafizetni.

A kolozsvári Szabadság napilap korábban közölte, Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára levélben kérte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy fizesse vissza a megmaradt összeg magyar államra eső részét, az államtitkár azonban 55 789 euró visszajárót említett. László Attila az MTI-nek elmondta, a magyar tárcával többször is tisztázták a félreértéseket. A szoborrestaurálás során elvégzett műveleteket pedig a magyar és a román kulturális tárca képviselője is ellenőrizte.

Az MTI kérdésére, hogy a versenytárgyalást megnyerő Concefa Rt. 380 ezer eurós árajánlatából miként alakult ki a szoborfelújítás 688 422 eurós végösszege, László Attila alpolgármester a városháza illetékes osztályához irányította a kérdést.

A szoborrestaurálás dokumentációjából kiderült, hogy a Concefa Rt. 375 432 eurós ajánlata nyert a versenytárgyaláson, ez az összeg azonban nem tartalmazta az áfát, amely további 71 332 eurót tett ki. 2010. május 28-án kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a szerződéshez, ugyanis valamennyi érdekelt fél egyetértett abban, hogy a szobor felemeléséhez egy olyan acélszerkezetet kell építeni az alkotás köré, amelynek költségei az eredeti tervben nem szerepeltek.

Az acélszerkezet és az egyéb előre nem látott költségek 222 924 euróval toldották meg a költségeket. További 10 316 eurós tétel származott abból, hogy Romániában közben 19 százalékról 24 százalékra emelték az áfa kulcsát. A kolozsvári városháza illetékes osztálya szerint a fennmaradó 8000 euró körüli összeg a polgármesteri hivatal által alkalmazott építésvezető kifizetésére, és a különböző állami hatóságokhoz befizetett járulékokra ment el.

A szobor restaurálására kiírt versenytárgyalás eredményét annak idején két pályázó is megóvta, és a megvalósíthatósági tanulmány készítői is úgy vélték, a munkálatot elnyerő Concefa Rt. olyan alacsony árat ajánlott, amelyért a munka nem végezhető el.

Az önálló Román Triatlon Szövetség alapjait tizenegy klub – Atena Club Constanța, Bucharest Sport Club, CSM Brăila, CS Delfinul București, CS Extreme Tușnad, CS Master Ski&Bike Târgu-Mureș, CSM Olimpia București, CS Ride Competition Timișoara, CS Smartateltic București, CS Tri-Aluta Sfântu Gheorghe és az Înot Club Energy București – képviselői tették le.

A Román Triatlon Szövetség elnöke Adrian Nanulescu, az Antena Group korábbi vezérigazgatója, triatlonista, alelnökök Răzvan Florea úszó, többszörös országos bajnok, olimpiai bronzérmes és Vlad Stoica, a bukaresti Smartatletic klub triatlonistája. A szövetség főtitkára Klosz Péter, a Master Ski&Bike klub ügyvezető igazgatója, edzője pedig Daniel Nistoroiu elismert tréner.

Klosz Péter szövetségi főtitkár a Román Triatlon Szövetség vezetőségének nevében elmondta, a szakmai szervezet elsődleges célkitűzései között szerepel lehetőséget biztosítani azoknak a profi sportolóknak, akik versenyszerűen kívánják űzni, illetve azoknak is, akik a mozgás öröméért választják ezt a sportágat. „A triatlon a jelen kor szabadidő- és megnövekedett egészségtudatának megtestesítője” – vallják a Román Triatlon Szövetség alapítótagjai, akik a versenyek színvonalának emelésével valamint jobb „propaganda” használatával illetve tájékoztatással azt szeretnék elérni, hogy Romániában egyre nagyobb tömegeket mozgasson meg ez a sportág. „Szeretnénk hangsúlyosan hozzájárulni a rendszeres sportolás, az egészséges életmód iránti igény felkeltéséhez, valamint a társadalmi öntevékenység, a közösségi élet kibontakozásához” – hangsúlyozzák az alapítók.

A triatlonszövetség ugyanakkor részt vesz az állami sportfeladatok ellátásában is, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit valamint bekapcsolódik a nemzetközi sportszervezetek tevékenységébe. Az alapítók úgy gondolják, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a Román Triatlon Szövetség megalapításával kiemelt figyelmet kap a sportág, új lehetőségeket tárva fel előtte.

A Román Triatlon Szövetség által szervezett első verseny a Marosvásárhelyen szervezett Országos Duatlon Bajnokság lesz május 20-án.

Kapcsolattartó személy: Klosz Péter – 0743 416 873, klosz_peter@yahoo.com

Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.

Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.

Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a “Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is -, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.

A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.

Hiszünk Erdélyben! Erdélyi

Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.

A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.

Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben. Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.

A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében

Máté András Levente elnök

Kolozsvár, 2012. április 26.

A kolozsvári Szabadság napilap cikke szerint Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára még januárban levélben kérte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy fizesse vissza a magyar költségvetésből a szoborcsoport restaurálására átutalt, de el nem költött összeget. Az átirat szerint a magyar kormány 55 789 eurót követel vissza a kolozsvári városvezetéstől.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Szabadságnak elmondta, a városvezetés csak 18 940 eurós tartozásról tud. Az alpolgármester szerint az árfolyam-különbözet okozza, hogy eltér a budapesti és a kolozsvári számítás. Az Ora de stiri hírportál szerint az önkormányzati képviselőknek elkészített tájékoztató szerint a Mátyás-szoborcsoport restaurálására a román és a magyar állam összesen 688 422 eurót költött. A kormányközi megállapodás szerint a restaurálás költségeit a két kormány fele-fele arányban viselte, tehát a magyar félre eső rész 344 211 euró.
Radu Moisin, Kolozsvár megbízott polgármestere az Ora de stiri portálnak elmagyarázta, a magyar kormány 400 ezer euróból kéri a visszajárót, de a kolozsvári önkormányzat számlájára valójában csak 363 151 euró folyt be. “Ezt mi be tudjuk bizonyítani” – nyilatkozta a megbízott polgármester, aki szerint minden bizonnyal valamely magyarországi hivatalban hibázták el a számítást. Radu Moisin azt is hozzátette, azért terjesztik a városi tanács elé az ügyet, mert megtörténhet, a városi tanácsosok azt javasolják majd, hogy kérjék a magyar kormánytól az összeg rendeltetésének a megváltoztatását.
A szoborcsoport restaurálásának a közös finanszírozásáról 2008. november 22-én Budapesten írtak alá szerződést, a megvalósíthatósági tanulmányban 800 ezer euróra becsülték a munkálatok költségeit. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009. március 3-án utalta át a kolozsvári önkormányzatának a felújításhoz szükséges összeg
felét, közel 100 millió forintot. A szoborcsoport restaurálására vonatkozó közbeszerzési eljárást a romániai Concefa Rt. nyerte meg 380 ezer eurónak megfelelő ajánlatával. 2009 júniusában két pályázó cég, a nagyszebeni Sinecon Kft. és a magyarországi Kalória Hőtechnikai Kft. is óvást terjesztett be, de a szerződést az önkormányzat a Concefa RT-vel kötötte meg. A munkálatokat 2010 júliusára kellett volna befejezni, a kivitelező azonban többször is halasztást kért, és a restaurálásra szánt pénzkeret kibővítését kérte. A felújított szoborcsoportot végül 2011. április 2-án avatta fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Kelemen Hunor román kulturális miniszter.
2011 májusában a magyarság által sértőnek tekintett feliratot tartalmazó tábla jelent meg a szobor talapzatánál. „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” szöveggel. Az idézet Nicolae Iorga román történésztől származik. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter a restaurálás építési engedélyében nem szereplő felirat eltávolítására szólította fel a polgármesteri hivatalt, ezt azonban az önkormányzat elutasította.

mti.